2011. július 13., szerda

lap a tengerről


a pincérek képzelt térképe b 2-vel jelöli az asztal, ahol a német nők ültek. a két nő, név szerint heike wagner és katrina mann egy hete volt a szigeten, már hozzásimultak a hely nyugalmához. ismerték egymást régóta, sokszor nyaraltak együtt, férjük sosem volt, nagyon nem is akarták, hogy legyen. kedvenc tévés személyiségük stefan raab, kedvenc sorozatuk pedig az autópálya rendőrséges. otthon ritkán találkoztak, nem volt miről beszélniük, így most sem. előttük pohárban sör, szenvtelenül figyelték az eseményeket.


a feleség az a 1-es asztalnál ült. nézte, hogy az orvos injekciót szív fel, a vénába nyomja, felhelyezi a kövéren rengő felsőtestre a tappancsokat, kerülgetve eközben a mentősnő kezét, csatlakozatja és beállítja a műszert, és ahogy a mentősnő a mellkast pumpálja. nagy lendülettel, erős lökésekkel. aztán elővette a telefonját, beszélt valakivel hosszan, nyugodtan.


a 3-as asztalnál a kölni schumann család ebédelt. a férj lignjét blitvás krumlival, a feleség bolognai spagettit, a hat év körüli fiú egy kis tálból eszegette a sültkrumplit, némelyiket kechupba mártogatta.


az asztalok között kacskaringózva egy fiatalember jött, egy zágrábi diák, goran peljesic. az akváriumnál megállt, a falnak dőlt és leplezetlenül figyelte a mentősnő fehér nadrágban feszülő farát és a trikó alatt melltartó nélkül lengő melleit. izgatta a halállal küzdő test tánca. elképzelte, hogy rajta mozog így. eszébe sem jutott, hogy azt kívánja, hogy persze nehogy már így, és hogy egyáltalán soha ne is történjen vele ilyen. cigarettára gyújtott és nézte a nőt.


az étterem terasza az öbölre nézett, a víz fölé nyúló fenyők mögött látszott a víz, és a túlpart sziklái, fái. szerettek itt ülni a déli hőségben, kértek egy sört, nézték a vizet. most is így volt. pár perce még fürödtek, aztán lezuhanyozták magukról a sót, felvettek egy nadrágot és felmentek az étterembe. kértek két sört, beszélgettek, beleittak a sörbe, és újra nézték a vizet. aztán a férfi az asztalra borult, majd lecsúszott a terasz járólap burkolatára, és ott feküdt hanyatt, összevizelt nadrággal. két pincér odafutott, próbálták ébresztgetni, a kezét fogták, beszéltek hozzá, aztán az egyik pincérnő mesterséges lélegeztetésbe kezdett, ki volt képezve, nemrég még háború volt, készültek az ilyesmire. a főnök pedig mentőt hívott.


a schumann kisfiú az apját kérdezi, miért van a bácsi letakarva. az apa a szája előtt megállítja villát, rajta a lignje kis szörnykarjai merednek, ránéz egy pillanatra az anyára, tekintetéből nem olvas ki semmit, és azt mondja, azért, mert meghalt. aztán bekapja a falatot.

108 megjegyzés:

  1. ez a stefan raab lehet padilla kedvenc televíziós személyisége (vagy milye) is!
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Stefan_Raab
    :)

    VálaszTörlés
  2. Győri István?
    No, jól nézünk ki :-)

    VálaszTörlés
  3. Maga is ügyes. :-)
    Írhatna több novellát.
    H. Hartland

    VálaszTörlés
  4. átható nyugalom. a söntésből szóló divatos dance-pop slágerek mögött hallom a hullámok placcsanását a hullámtörő melletti falon.
    a rövid fehér köpeny mellközépig kigombolva (melegben jól esik ahogy a langy levegő a mellkast simogatja), a fenekén meg látszik a bugyi vonala, ahogy ráfeszül. én sem tudnám levenni róla a szemem.

    jó nyaralást.

    VálaszTörlés
  5. ahogy a férfi lecsúszott az asztalról leborított egy tál érett barackot. ahogy szerte-szét gurultak, az egyik mentős beletaposott, s miközben sokkolta a szőrös mellkast, halkan káromkodott. a cipője úgy nézett ki, mint aki friss kutyaszarba lépett.
    vagy ilyen nem volt?

    még suliba jártam, a buszmegállóban állt egy menetrend szerinti busz nyitott ajtókkal. sehol senki. se utas, se sofőr. aztán oldalra pillantva láttam, hogy a futótuja tövében egy nagy fekete nejlonzacskó fekszik, alóla 2 fekete cipő, fehér frottírozni és sötétkék nadrágszár kandikál. el is lophattuk volna. a buszt is. aztán valaki csak elvitte. a busz este már megbízhatóan közlekedett.

    VálaszTörlés
  6. Nnna kérem, hát megjött.
    Akinek hiányzott, hát megkapta.

    "felálltak a kölökgólyák, fordul a nyár",
    mer muszáj, hogy eszembe jusson amint átkelve valamely településen fölnézek az útmenti oszlopokra.

    Átható nyugalom ez a kép is, ez a tengerparti,
    a placcos, de van benne más is.
    Fekete-fehér a kép ami kiséri, de a nyár színes és nyugalmas.

    Elmúlóban a riadalmak, részint a mi közöm hozzá, részint a megszokás okán.
    A Grift nevezetű skríbler tudja ezt, s amikor más oda se néz ő leírja.
    Pontosan, precízen rögzíti.
    Hát milyen ember az ilyen?
    Néha irígylem.

    Insz...

    VálaszTörlés
  7. hartland, ne izéljen máén! többet? tán jobbat, nem? az viszont cuki ha körbeudvaroljuk egymás blogját! :))

    VálaszTörlés
  8. vero, ilyen nem volt. egyedül a mentősök viselkedtek úgy, ahogy az ember elképzeli, hogy haldoklás fennforgásakor kell. a többi nem nyugalom volt, inkább üresség, kitolt ingerküszöb, túl sok helyszínelő nézés, az ember semmibevétele, az élet szakralitására való vakság, a halál kiszorítása a tudatból, szóval pokol. ha az az ember lenézett a testére, és látta a közöny tengerét, akkor végig futhatott rajta az érzés, hogy nabazmeg ezeket aztán jól megrendítettem, marha fontos az életem és a halálom. így kezdeni a halál bardóját, hát nem tudom... :)

    VálaszTörlés
  9. insz, hát igen. az együttérzés képességének teljes hiánya előrántatta velem a tollat :)))
    érdekes ám a fenyőerdőből, ahol a gyerek alszik, mink meg szundikálunk, besétálni ebbe a szcénába. jött szirénázva a mentő, odaballagok, és ezt a buta érzéketlen közönyt látom, az alember kávéház, középen haldoklóval c. képet.
    esküszöm, hogy a feleség a pumpált halottól fél méterre könyökölt az asztalon, jó mondjuk a sörét nem itta tovább, a német asszonyok jó másfél méterre viszont igen.
    aztán a letakart test öt méteres körzetén kívül hamar benépesült a terasz, az emberek nem suttogtak oda-oda nézve a kadáverre, nem izgatta őket a tudat, hogy ottan hever valaki holtan, ettek, ittak.

    VálaszTörlés
  10. Grift, maga ismeri ezt a Málnásit, ugye? Szóljon akkor neki, hogy nézze meg a postáját. Köszönöm.
    H. Hartland

    VálaszTörlés
  11. Nos, a mandineres kommentészkedését nem is fogom körüludvarolni. De tudja ezt maga jól. :) A novellái viszont jók, ezt el kell ismerni. Nem most tévedtem ide, csak most tettem le magánál a névjegyem, ha már maga is nálam.
    H. Hartland

    VálaszTörlés
  12. Én meg mán azt hittem, hogy ez a Grift meghótt.
    Oszt mégsem. :)

    VálaszTörlés
  13. Hozzá kell tennem, az ilyen fajta érzéketlenség sokszor védőpajzs funkciójú. Önvédelem.
    Mint amikor az ember súlyos sebet kap, és először nem is érzi szinte... aztán elájul. Mint mondjuk a "Nyugaton a helyzet változatlan"-ban avagy Henri Barbusse "A tűz"-ében is írják...
    Ez persze nem ad mentséget az érzéketlenségre.

    Másvalaki problémája. Douglas Adams szerint:
    – „Az MVP olyasvalami, amit nem láthatsz, vagy nem látsz, vagy az agyad nem engedi, hogy lásd, mert azt hiszed, hogy nem a te problémád. Az agy egyszerűen kihagyja, olyan ez, mint a vakfolt. Még ha direkt ránézel, sem fogod észrevenni, hacsak egészen pontosan nem tudod, mi az. Csupán abban bízhatsz, hogy véletlenül észreveszed a szemed sarkából.”

    Hasznos, mert amit ilyen színűre festenek, az gyakorlatilag láthatatlanná lesz :-)

    VálaszTörlés
  14. nem, nem hiszem. az élet a legjobban a haláltól fél. és ha nincs is az embernek metafizikai viszonya a halálhoz /laikusokról beszélünk/ akkor ez a félelem tiszteletet, borzongást, akut pánikot válthat ki. és nem a háborús fádságról beszélünk. ezek az emberek nem élnek. nem dermednek meg a haláltól, ezek majd talán a saját halálukkor fognak először emberként viselkedni. gyerekkoromtól sokszor álltam halottat néző tömegben. ilyet még sosem láttam.
    ez már egy olyan világ, amit véglegesen megölt a született gyilkosoktól, a majámi helyszínelőkig húzódó sátánista attak. megölték az embereket.

    g

    VálaszTörlés
  15. maga már megint bent volt a sűrűjében. tán vonzza. én meg azt hittem ez is csak fikció. vagy a többi sem?

    a zemberek jó fogyasztók. fönök célhoz közel.

    az igazsághoz tatozik, hogy ha vészhelyzet van (nem filmen) fasza nyugodt vagyok, pecsételek, intézkedek. azt is hihetnék, hogy agymosott vagyok.
    filmen, vagy csak ha beszélnek róla émelygek, sajog a lábujjam és az ágyékom.

    VálaszTörlés
  16. vero, nem. ez nem nyugalom. ez űr. egyébként engem is halálos nyugalom jár át, ha nagy a baj. ez a kiemelkedők sajátja. :)
    amit láttam, az az üresség volt. az embertelenné nevelés végeredménye.

    g.

    VálaszTörlés
  17. Valami hasonlót láttam néhány éve, ha nem is a tenger mellett, csak a Dorogi-tó partján. A különbség annyi volt, hogy ott a vízben volt a hulla. Amíg kiszedték, az emberek felmentek a büfébe, jópofiztak, viccelődtek – láthatóan inkább komikusnak tartották a helyzetet, mint szomorúnak. Miután elmentek a mentősök és a rendőrök, az emberek visszamentek a vízbe, játszadoztak, pancsikoltak tovább, mintha mi sem történt volna.

    VálaszTörlés
  18. Néprajz iránt érdeklődők figyelmébe:
    Kunt Ernő
    Az utolsó átváltozás - A magyar parasztság halálképe
    http://mek.niif.hu/04800/04830/html/

    "A kereszténység előtti világkép halálképzete már csak egyes finnugor korból származó, rokon jelentésű és hangzású alapszavak körének vizsgálatából lenne rekonstruálható. A vizsgálatba* azok a finnugor eredetűnek tekintett szavak sorolhatók, amelyek jelentésbeli és – esetenként – hangzásbeli kapcsolatai kimutathatók a finnugor népek mulandósággal kapcsolatos szövegeiben.* Feltevésem szerint a finnugor kor mitologikus világképe a halált mint halászt személyesítette meg. Ő az, aki az időt jelképező folyóból, vízből kiemeli az élő embereket mint halakat. A halál – halász szimbólum a zsákmányoló halász-vadász életmódot folytató törzsi közösség kultúrájának megfelelő jelképe.

    A halál kelet-ázsiai mítoszkörökkel rokon képét a 333. típusú népmese és variánsai őrizték meg.* Ebben a halál – a múló idő – mint minden élőt elnyelő falánk és kielégíthetetlen szörny jelenik meg, akinek tátott szájába torkollik a múló idő, akinek alsó állkapcsa a földet szántja, felső pedig az eget habzsolja. E szimbólum a magyarság honfoglalás előtti iráni és türk kapcsolataira utal."

    VálaszTörlés
  19. Egy Halászt ismertem, volt rá példa, hogy beszéltünk is pár mondatnyit. Idézem a Wikiről:
    "A halálos rákbeteg művész 2006. február 6-án, a budapesti Műcsarnokban felravataloztatta magát, hogy ily módon jelen lehessen saját temetésén. A barátai által tartott búcsúbeszédeket egy koporsóban fekve hallgatta végig."
    Bár erre már korábban is akadt példa Európában - igaz, a megrendelő spanyol király volt, ha jól emlékszem :-)

    VálaszTörlés
  20. MP, érdekes, az inkriminált úriember már azelőtt is eljátszotta saját halálát és temetését Enyedi Ildikó Simon Mágusában. (Mint Péter, aki ugye halász.)

    VálaszTörlés
  21. nem is tudtam, hogy kunt ernő írt is. elég jó/érdekes. majd elolvasom.

    VálaszTörlés
  22. most látom, hogy a festő fia.

    VálaszTörlés
  23. Kedves Alfőmérnök !
    Nos, "a hír igaz, csak..."
    Abban a filmben Andorai Pétert, alias Simon Mágust temették s hitték halottnak később. Így vett revansot - és éppen az "emberhalász" Péteren :-) Ez talán Ildikó aprócska elégtétele volt, hiszen Ő írta a sztorit is. Ezt a mozit is végigdolgoztam, de az IMDb nem vett fel... és sajnos Párizsba se jutottam ki vele.
    http://www.imdb.com/title/tt0189092/fullcredits#cast

    VálaszTörlés
  24. Kedves Mormogi, abból a szempontból igazad van, hogy Péter nem hal meg a filmben, de ő is eltemet(tet)i magát, ilyen értelemben "eljátssza" a halálát. (Csak mivel meg sem hal, nem is tud feltámadni - szemben Simonnal. Nem csak én gondolom, hogy ez az egyik "üzi", Ildikó is mondott ilyet, bár ennek nincs nagy jelentősége.)
    Sajnos youtubeon nincs fent a vége a filmnek. Mindenesetre aki nem látta, nézze meg, szerintem elég jó film.
    Mit dolgoztál benne? Vagy ez titok? :)

    VálaszTörlés
  25. Köszönöm, tegnap próbáltam egy hosszabb kommentet adni, de nem ment. Nincsen módom rekonstruálni - itt a lényeg megtalálható:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Simon_m%C3%A1gus_%28film%29
    Illetve a végén hivatkozott két Filmvilág cikkben.
    http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=3879
    http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4590

    VálaszTörlés
  26. Sajnálom, hogy elveszett a komment.
    Nem értek egyet Kornissal, és nem azért, mert egy címeres baromnak tartom - eltekintve a benyalásoktól, amúgy, mint kritika, formailag, stilárisan, stb. ez az írása speciel rendben van -, hanem nem igazán értem, mi a fax baja van a film befejezésével.
    Egy jelenet, benne van Andorai és Halász Péter is:
    http://www.youtube.com/watch?v=VwBypFj0ubk
    (remélem nem sért szerzői jogot; mindegy, ha mégis, majd Ildikó letilcsa:) btw eredetileg Massive Attack szám volt a főcím alatt, nem tudom miért cserélték le asszem Brian Enora, talán szerzői jogi ügyek miatt)
    Én csak azt nem értem, hogy egy ilyen viszonylag normális nő miért megy bele olyan hülyeségekbe, mint az Andy Vajna-ellenes aláírogatósdi. :(
    http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/fellazadt_a_filmszakma.473104.html
    Nem mintha el lennék ragadtatva Vajnától, csak...
    de ez már tényleg OFF.

    VálaszTörlés
  27. Nos, Ildikó eléggé sajátos eset. Vegyük hozzá azt is, hogy az eltelt időben (itt lecsekkolhatod, hogy azóta csak két rövidfilmet sikerült összehoznia: http://www.imdb.com/name/nm0258221/ ) nem igazán támogatta egyik "cég" se a tervezeteit - pedig nem voltak rosszak. De itt többet nem írok.
    A másik az, hogy talán berángatták - családi okokból elég sokat él külföldön, így nincsen mindenre közvetlen rálátása.
    Meg nagyon el van foglalva magával :-)
    Részemről kedvelem őt, és a filmjeit is - de azért akadnak fenntartásaim :-)

    VálaszTörlés
  28. Fenntartásaim, azok nekem is vannak. :)
    De ha választanom kéne, hogy a mai magyarországi kínálatból ki kapjon pénzt filmre, valószínűleg ő lenne az egyik első. Mondjuk kemény fába vágta a fejszéjét, mert az új tervei (Feleségem története és valami Szilárd Leós scifi) elég költségeseknek tűnnek. Az egyik kisfilmjét, amiben a lánya egy ufóval randevúzik, volt „szerencsém” látni... hát ööö, izé :)
    Na, de hagyjuk, ez tényleg nem illik ide. (Szemben Halász Péter performance-ával.)

    VálaszTörlés
  29. urak, nincsen itten off, nyomjátok csak! :)

    g.

    VálaszTörlés
  30. Ez az offtopicra hivatkozás inkább ilyen bevett fordulat, arra az esetre, mikor nincs több mondanivalója az embernek, vagy nem akar beszélni többet a témáról. ;)
    Azt továbbra is fenntartom, hogy érdekes adalék Halász Péter „elő-temetéséhez”, vagy mihez, a Simon mágus, de legalábbis a filmhez utólag mindenképpen hozzátesz valamit a későbbi performance.
    Ildikó hülyeségéről annyit, hogy jól befürdött valami izraeli producerrel. Na most azt tudni kell, hogy a film valami olyasmiről szólna, hogy Szilárd Leó megpróbálja lebeszélni Trumant az atombombáról. Szóval az atombombáról akart filmet csinálni izraeli producerrel. Ez teljesen hülye? Vagy még nem hallott Mordechai Vanunuról? :)))

    VálaszTörlés
  31. Kedves Alfőmérnök Úr ! Rövidítve adom át, amit privátban megírtam, Málnásinak.

    "Az általa (Értsd: általad) említettek közül mind a kettőben dolgoztam - pedig a Füst Milán nem fogratott egy centit se. Az az
    "ufós" viszont létezik ugyan, de nem film, hanem csak próba. Mégpedig a számítógépes háttér elkészítéséhez - egy pár napos próbafelvételre sikerült összeszedni a pénzt nagy nehezen több országból...

    Volt persze pár ember akik dolgoztak benne - de statisztából csak fél tucatra futotta kb. - őket látni többszörösen. Persze, hogy nem
    "jó" mert nem arról szólt a dolog. Hogy Alfi hogyan látta, azt nem tudom - hiszen a képeknek csak részletei vannak kidolgozva, a
    nagyobbik felük csak a struktúrák vázlata. (Étterem fala, ajtaja...)

    Volt egy még korábbi verzió, ami csak arról szólt, nagyjából miféle filmet szeretne E.I. csinálni - azzal "házaltunk" évekig. Na, abban talán a lánya volt, de a próbafelvételen igazi színészek játszottak:
    Clémence Poésy (francia, de angolul is játszik), Paul Giamatti meg egy
    Hope nevű nő... de azt nem szánták soha filmvászonra - és a másikat se.
    A címe egyebekben "Szelíd interfész" lett volna - és ez az "UFO"-s valójában a Szilárd Leós film. A kiindulása lehet "SciFi"-s, de a téma nem az - ráadásul a kompjutergrafika éppen a harincas évek beli New-York miatt kellett volna...

    Szóval valami félkész próbát látott, arról mondott véleményt. De nem Ildikó az egyetlen, akinek több terve van fiókban... pénzhiány miatt... meg támogatás hiánya miatt... Az az érzésem, több meg-nem-valósult magyar filmben dolgoztam, mint ahányat sikerült megcsinálnunk, pedig az se kevés a körülmények figyelembevételével...

    Az izraeli a régi viccet idézve "igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban..."

    Szóval az egy lehetetlen nőszemély volt, cvalóban gáz - de ő hozta össze Ildikót a kanadaiakkal, ebből lett részben (olyan, amilyen) az a próbafelvétel egy hétig. Aztán csendben meg is váltunk tőle.
    Viszont ez a Trumann-sztori (ha esetleg említés történt volna róla, nekem nem rémlik, pedig több verzióban olvastam a könyvet - de hát rég volt - esetleg újraolvasom a legutolsót) legfeljebb mellékszálacska, annak is harmatos: a film sztorija a fiatal leányról, és nagy szerelméről szólt - akit nem érhet el sem térben, sem időben... és aki történetesen Szilárd. Úgy is, mint Leó :-)"

    Nos, röviden ennyi a történet. Tiszteletem.

    VálaszTörlés
  32. Kedves Mormogi!
    Köszönöm a belső infókat, érdekes volt. :)

    Nem a félkész próbát láttam(bár az is érdekelne), hanem egy befejezett kisfilmet.
    Mégpedig ezt:

    http://www.muvesz-vilag.hu/film/hirek/11779

    Én egy inforgos vetítésen láttam.
    Magyarországon azt hiszem, ezen és a Titanicon kívül máshol nem nagyon lehetett látni. Eredetileg a filmszemle programjában benne volt, de nem készült belőle 35mm-es kópia, talán ezért szedték ki (nem biztos, hogy ez volt az oka).

    (Most gugliztam egy kicsit, azt találtam, hogy az Én XX. századom dvd-re feltették extraként.)

    A Truman-szálat nem tudom, hogy pontosan honnan vettem, vagy valamelyik interjúból, vagy valamilyen nyilvános beszélgetésen mondta, de biztos, hogy volt róla szó. Az izraeli producerről egy indexes interjúban beszélt, ha jól emlékszem.

    VálaszTörlés
  33. Úgy tűnik, a Truman-sztori az én fantáziám terméke.
    Itt egy vázlat a filmről, ebből az derül ki, hogy 39-ben játszódik az a szál:
    "1939 nyarán értesült arról, hogy Németország zárolta a cseh uránkészleteket. Ennek a lényegtelennek tűnő gazdasági hírnek a jelentőségével egyetlen kormány sem volt tisztában. Szilárd ebből a hírből láthatta, hogy régi berlini kollégái Hitler védőszárnyai alatt teljes gőzzel folytatják kísérleteiket.

    Szilárd minden követ megmozgatott, hogy a veszélyről értesítse Amerika elnökét, Franklin Delano Rooseveltet, és elérje, hogy az elszánja magát a válaszlépésre. Erőfeszítése sikerrel járt. Néhány hónappal később elindult az amerikai kormány szupertitkos kutatási terve, a Manhattan-terv."
    http://www.filmvilag.hu/cikk.php?cikk_id=2205&gyors_szo=&kep=

    De az is igaz, hogy később Szilárd Leó megpróbálta lebeszélni Trumant Hiroshimáról.

    VálaszTörlés
  34. Kedves Alfőmérnök !
    A Szelíd Interface elején - ez tévesztett meg - a főszereplő leány úgy belemerül egy számítógépes játékba, hogy bent ragad az iskolában, a szakköri szobában. A játékban egy UFO-t irányít a harmincas évek New-York-ja felett, és lövöldözi a tetőn napozó (pl.) földlakókat. Aztán az utcán sétálók közül valaki felnéz rá - és Ő Leó.
    A leánynak megtetszik, megpróbál közel kerülni hozzá - míg több lépésben "belekerül" a játékba. Ezek között van humorosabb is, először nem sikerül az "avatarját" személyre szabni, így elébb kiválaszt egy felnőtt nőt - aki viszont megtetszik Leónak. Erre a lány - aki kicsit sem úgy néz ki - egy régi busz alá "segíti" a "riválisát" :-)
    Nos, ezért gondoltam erre - de az a kisfilm ezek szerint más. Azt már másokkal készítette.

    VálaszTörlés
  35. Annak a számítógépes játéknak az ötlete az Orson Welles-féle Világok harcából (is) jöhetett. :) Kicsit az az érzésem, mintha túl sok dolgot szeretne belesűríteni ebbe a filmbe, mintha nem tudná eldönteni, hogy „miről is szól”. De ez csak egy benyomás, nem olvastam a könyvet. Nem nagyon hiszek amúgy ebben az amerikai típusú, borzalmasan uniformizált forgatókönyvírásban, nem gondolom, hogy ettől lesz jó egy film, de ha külföldön akar házalni a tervvel, akkor erre is figyelni kell, ez az elvárás, bár nyilván ezzel ő is tisztában van.
    Az általam látott rövidfilmre azt nem mondanám, hogy rossz, de azért olyan vészesen nem is jó. Én többet vártam.

    VálaszTörlés
  36. Hát, a magyar filmgyártás már sohase lesz olyan, mint azelőtt... Ez nem privát vélemény, ez faktum. Remélhetőleg nem tótum...:-)
    az uniformizált forgatókönyvekről csak annyit: van egy (alapvetően angol nyelvű) forgatókönyv-író program; mármint formailag könnyebbé teszi a forgatókönyv megírását, majd az adatok átvitelét egy másik programba, amivel diszpóskönyvet, gyártási tervet - majd abból egy harmadikkal költségvetést... lehet készíteni.
    Nos, ahhoz vásárolható kiegészítők között szerepel egy szereplő-név generátor, valamint egy "hozzáadott bonyodalom-segídélet". Vagyis ha nincsen ötlete az "írónak", hogy mivel hosszabbítsa meg a könyvét, a program ajánl néhány mellékösvényt.
    Akkor meg miért csodálkozunk?
    Mellesleg a könyvekben jószerivel már csak keresztneve van a szereplőknek, ugyanis azért - a hatályos USA-beli törvények szerint - nem perelhető sem az író, sem a producer vagy a filmet készítő cég... Minden egyéb esetre ott vannak a "Clearing" cégek - ők megnézik, van-e ilyen néven bejegyzett élő ember, vagy ilyen néven jegyzett vállalkozás - és mekkora a kockázat. Ez is növeli a költségeket, és semmiféle értékalkotó munkát sem végez.
    Na, tippeljetek :-)

    VálaszTörlés
  37. Szerintem a holivúdi forgatókönyvírók azelőtt is kb. így dolgoztak, csak a patterneket a fejükből szedték, vagy tankönyvekből, szóval ez a program maximum meggyorsítja a folyamatot.
    Amúgy lehet, hogy tényleg véges a történet-minták száma, amikből az emberiség építkezik, legalábbis bizonyos formalisták, strukturalisták ezen a véleményen vannak. És van, akik szerint ez vonatkozik a filmes elbeszélésre is. Pl. itt egy rövid bejegyzés, ahol az Avatar c. filmet elemezgetik Propp módszerével:
    http://www.wretch.cc/blog/blackbambo/16991117
    (Van benne hivatkozás egy komolyabban vehető szerzőre is, aki az Észak-északnyugatot elemezte hasonló módon.)
    Nyilván az amerikai forgatókönyvírás az amerikai filmgyártásra van kitalálva, illetve azzal együtt fejlődött ki, alapvetően nincs is ezzel baj, csak nem értem, miért kell ezt a szabványt ajrópában meg az egész világon erőltetni, mintha ez lenne az egyetlen lehetséges módja a filmes történetvezetésnek/mesélésnek.

    VálaszTörlés
  38. Mert az ottani elme meg van róla győződve, hogy az a világok legjobbika, hogy mindent ők találtak ki- és fel, s hogy a világon a legnagyobb bolondság BÁRMIT másképpen csinálni (amit elképzelni se tudnak egyébként) mint ők...
    Mert az az egyetlen üdvözítő módszer. Amit ők csinálnak. Mindenben.

    Igen, volt már ilyen vélekedés korábban is - csak akkor vallásháborúkhoz vezetett. Bármilyen alapon. Később már eltérő hitekre se volt szükség...

    Apropos, az alapító atyák miért is vándoroltak ki? :-)))

    VálaszTörlés
  39. Az még hagyján, hogy ők nem tudják elképzelni, hogy lehet máshogy is csinyálni, mint ők (ez nagyjából minden kultúrára, vallásra elmondható), a fura inkább az, hogy lassan a gyarmataikon lakók is ezt gondolják. Habár, végül is, ebben sincs semmi új, minden nagy birodalom akkor volt sikeres, ha el tudta hitetni a leigázottakkal, meghódítottakkal, hogy nekik ez így a yó. :)
    Kérdés persze, hogy meddig lehet így terjeszkedni (szvsz az iszlámba bele fog törni a bicskájuk).

    Az alapító atyák nem eleve oda születtek? :)

    VálaszTörlés
  40. Igaz, összetévesztettem őket...
    Az első telet túléltekre gondoltam, de őket Pilgrim (zarándok?) névvel illetik néha. Részben erre vezetik vissza a "pulykás" Hálaadás-napot.

    VálaszTörlés
  41. Ezekről nem is halottam még, vagy már teljesen elfelejtettem, mondjuk a történelemhez mindig is hülye voltam. (az, ha jól sejtem, betyár terepe:))
    http://en.wikipedia.org/wiki/Pilgrim_%28Plymouth_Colony%29

    Nat Geosan lebutítva magyarul:
    http://www.geographic.hu/Civilizacio/2003/11/A_Mayflower_kikot_Amerikaban

    A Mayflower Compact (az első írott alkotmány?):
    http://www.rootsweb.ancestry.com/~mosmd/compact1.jpg

    VálaszTörlés
  42. Ez már megint egy katyvasz, olyan libsi-bibsi forgatókönyv kezdemény féle.
    És még Grift sem szólt befele a t. szerzőnek...
    Elbaszott egy világ ez!
    abandi

    VálaszTörlés
  43. Kedves Alfőmérnök Úr !
    Komolyan... legalább a NatGeo tarthatna egy helyesírás.ellenőrző programot, hogy az adósság szót ne egy s-sel írják...
    Igen, a Mayflower utasaira gondoltam (akikig minden amerikai szeretné visszavezetni a családfáját :-P) de megtévesztett a név.
    Az "Alapító atyák" a Függetlenségi nyilatkozat aláírói voltak:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Alapító_atyák
    Nincsen kommentelő hiba nélkül :-(

    VálaszTörlés
  44. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  45. MP, a helyesírás ellenőrző nem szűri ki az "adóság" szót (legalábbis az enyém, open office-os nem). Szövegérteni meg annyira még nem tudnak a szövegszerkesztők, hogy rájöjjenek, hogy nem ez az odaillő szó. ;)
    Haha, ezen a visszavezetősdin én is nevettem, állítólag Marilyn Monroe is ebből az alomból származik. :)

    VálaszTörlés
  46. Alfi, azt csak úgy tudnám értelmezni, hogy az "Adóhatóság" rövidített formája :-)

    Idézet:
    - No és van ilyen?
    - Vanni tán van, de semmi értelme...

    VálaszTörlés
  47. én úgy, de úgy szeretem magát olvasni!!!
    e. ömlengősen megnyilvánul

    VálaszTörlés
  48. e.! ennek igazán :)

    g.

    VálaszTörlés
  49. MP, szerintem valami olyasmire „gondolt” ez a szerencsétlen helyesírás ellenőrző, hogy adóság, mint a vevőség ellentétpárja. (Vagy másként, kissé M. Heideggeresen fogalmazva, adó-lét, vevő-lét.:))

    VálaszTörlés
  50. Régi reklámszöveg:

    "Hajtson le egy Töröklét,
    S öné lesz az öröklét..."

    Hogy az illető ital miféle, arról már volt egy kommentváltás - szerintem valami kávé alapú alkoholia lehetett...

    VálaszTörlés
  51. Nokérem. Meggugliztam a „töröklé”-t (idézőjelben, mert úgy keres pontos kifejezésre).
    Találatok (nem sorrendben):
    - Mormogi blogja
    - Index fórum „Zsírtopic”, snejderfáni nick 2005-01-11:
    "Jól  van, türelemmel vagyok. Csak közelg az ebédidő, s én egyre ingerültebb. Ma még csak egy töröklé csúszott le a torkomon."
    http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=41042537&t=9049645
    - Tandori Dezső (:)) "Viszonylagos P. S." c. verse, vagy mije:
    "Ne kutassuk, mért reked az öröklét,
    amíg akad megfelelő töröklé,
    mely az embert kicsit feldobja.”
    http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/TANDORI/tandori00349/tandori00394_o/tandori00394_o.html


    Mindezek alapján én inkább a sima kávéra tippelek (bár nekem tök mindegy, se alkohollal se anélkül nem iszom kávét, rosszul vagyok tőle).

    VálaszTörlés
  52. Igen, én is erre hajlottam legelébb - no de az alko hol? -os befolyás se kutya :-)
    Például ittunk egyszer (Egerben?) egy "Unikornis kávét" ami az életünket mentette meg (persze ez csak szóvirág :-) a fűtetlen szobában töltött éjszaka után.
    Kérdéseknek elejbe vágva: tízágyas szoba volt, úgyhogy a klasszikus megoldás szóba sem jött :-)

    VálaszTörlés
  53. Ja, gyorssegélynek nem rossz, néha nagyobb vizsgák előtt én is ittam(kávét), hogy felturbózzam magam, de másnap estére mindig belázasodtam tőle, úgyhogy csak akkor éltem ezzel a módszerrel, ha utána néhány napig nem volt másik vizsgám.
    Kiskoromban az a hír járta, hogy az iskolakerülők sós kávét isznak, attól jól belázasodnak, és igazoltan hiányozhatnak. Na, nekem ehhez só sem kell...

    VálaszTörlés
  54. nahát alfi, ez a kávés sztori milyen buzis! :)

    g.

    VálaszTörlés
  55. Akkor írok valami fériassat. :)
    Indonéz kávékülönlegesség:

    "Ezt a kávét a cibet macska fogyasztja elõször, majd amikor távozik belõle a kávébab, az ültetvény dolgozói összeszedik, lemossák, enyhén megpörkölik, és kilóját nagyjából ezer amerikai dollárért dobják piacra. Így már érthetõ hogy miért szüretelnek belõle igen keveset és miért olyan drága ez a kávé. A kávészemekre igen nehéz rábukkanni, mert a szemeket a pálmasodró cibet macska székletébõl válogatják ki.

    Az állatok nyersen fogyasztják el a kávébabot, amikor az még vörös színû. Csak a termés puha héját emésztik meg, a többi áthalad a bélrendszerükön, majd távozik a szervezetükbõl. Akik fõzték és fogyasztották ezt a különleges kávét azt mondják, hogy attól kapja egyedi aromáját, hogy az állat gyomrában levõ emésztõnedvek megváltoztatják a kávészemeket, de nem oldják fel. A kávészemeken nagyító alatt látni a savak nyomát is."
    http://www.kavekorzo.hu/kavekostolo-szemeskave-tesztek/a-vilag-legdragabb-kaveja.html

    VálaszTörlés
  56. alfi, ne is haragudjon, de ez magának nem megy. ez is olyan izé történet, érti, na! :)
    g.

    VálaszTörlés
  57. aki még nem tudta volna: a Szex, halál, vizelet és orális étkezés c. film már videón is kapható !!!

    VálaszTörlés
  58. nocsak madám, lejárt a kezelés?

    g.

    VálaszTörlés
  59. Régebben olvastam egy SciFi novellát magyar szerzőtől (úgy rémlik), ami egy olyan fiktív világban játszódott, ahol a szex nem volt tabu, de az evés igen.
    (Írtam erről már valamelyik blogon is...)
    Talán egyszer előkeresem. A lényege az volt, hogy ott mindenféle "órás hotelszobákban" ültek össze egymással intim viszonyban álló párok, és kendőzetlen arccal (!!!) nem szégyenkezve ETTEK egymás szeme láttára. Ami arrafelé a perverziók netovábbja volt.
    Azon a bolygón ugyanis mindenki másoktól elzárkózva, szál egyedül, száját eltakarva és szégyenkezve evett, a "vendéglő" szó Istenkáromlás-számba ment, de legalábbis egy jó társaságban ilyet nem lehetett kimondani - és így tovább...
    Rendkívül érdekes koncepciónak tartom.

    VálaszTörlés
  60. Kicsit hasonló a történet, mint Bunuel filmjében, A szabadság fantomjában. Ott az asztal körül wc csészéken ülő társaság teljes természetességgel beszélget a székelés örömeiről, hogy egyesek időnként kivonuljanak és zavarral elegy gyorsasággal egyenek egy falatot a mellékhelyiségre emlékeztető egyszemélyes étkezőben.

    VálaszTörlés
  61. Valóban hatalmas a hasonlóság !
    Már csak azt kellene megállapítani, m volt elébb: a tyúk... :-)

    VálaszTörlés
  62. Haha, az egy vicces rész. Másik kedvencem az "elveszett a kislányunk, de mégis megvan"-jelenet. (A rendőrbácsinak az "elveszett" kislányról diktáják a személyleírást a jegyzőkönyvbe. :)))

    VálaszTörlés
  63. Ha már az evést emlegetik, hetek óta töröm a fejem egy novellán, amiben esznek, csak nehéz úgy összerakni, hogy jó legyen. Grift, maga mennyi ideig dolgozik egy novellán?

    Addig is, amíg "A vacsora" c. írásom elkészül, itt egy másik, az "Árulók":

    http://hartland.blog.hu/2011/08/29/arulok_2

    H.Hartland

    VálaszTörlés
  64. pamocsnyik!
    olvastam, csak nem válaszoltam. :)


    H. Hartland:
    nem sokat. gondolom meg is látszik olykor :))
    hát úgy van, hogy leülök, és leírom. ez úgy közel kész. aztán elolvasom első körben javítgatok, csiszolgatok, közelítek a tökéleteshez. aztán ha van időm hagyok pár napot és újból elolvasom. ekkorra már elmúlik a szerzői vakság, észreveszem ami nagyon szar. és akkor kicsit megint átnézem, aztán felrakom.
    de most meg van írva egy denevéres, de vagy egy hónapja bele sem néztem. :)

    g.

    VálaszTörlés
  65. Milyen jó, hogy megkérdeztem. Én sokat gondolkodom egy-egy íráson, de aztán amint kész van, impulzívan kiteszem, és így nem is veszem észre, ha szar. :) Talán követnem kellene a példáját.
    H.Hartland

    VálaszTörlés
  66. h.h. a maga baját korai magömlésnek hívják. még biztos fiatal. de ne bánkódjon, majd alakul az! .)

    g

    VálaszTörlés
  67. Grift: mak-mak :)
    H.H.

    VálaszTörlés
  68. - Feltegyek egy posztot?
    - Jó, de ne véreset!
    - Denevéreset ????

    :-)

    VálaszTörlés
  69. Pedig csak egy régi tréfát aktualizáltam.
    Ez ennyire ütős lenne?

    Persze egy újszülöttnek :-)))

    VálaszTörlés
  70. Mormogi úr, a lovakról is tudna ilyen vicceseket írni, mint a denevérekről? Vagy csak más terméketlenségén tud gúnyolódni? :)))

    VálaszTörlés
  71. Majd alfaromadtán :-)

    Hogyha nem rímel a lova
    nem is jut már el sehova.

    Majd felkerül egyszer :-) De bizonyosan nem olyan lészen, amilyet elvárna.

    VálaszTörlés
  72. Magam sem tudom, hogy milyet várok el. De egy biztos: engem nem lehet lóvá tenni. :)

    VálaszTörlés
  73. Már régen nem jósolok ;-)

    Szóval nem vagyok én ló vátesz...

    VálaszTörlés
  74. Denevéres novella mikor lesz?
    H.Hartland

    VálaszTörlés
  75. off
    Mormogi, erről hallottál/tudsz valamit?
    "(Nagy Ervint) Enyedi Ildikó pedig meghívta az amerikai megrendelésre készülő In Treatment című filmsorozatba."
    http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=57097

    VálaszTörlés
  76. Köszönöm a hírt, még nem hallottam - így a valóságtartalmáról sincs infóm.
    A "kultura-hu" lapon volt tegnap egy cikk Ildikónak "Az én XYX. századom" c. filmje DVD kiadásáról. Leginkább dicséret volt - illetve értetlenkedés, hogy miért nem készült korábban... Nos, a Simon Mágusból is csak egy rettentően rossz minőségű (technikailag) DVD volt kapható egy darabig, hogy a többit ne is emlegessem. Talán lesz valami.
    A "treatment" filmes jelentése (ha itt arról van szó) egy forgatókönyv-készítési fázis, ami a szinopszisnál jóval kimunkáltabb, demég nem a végleges (van olyan?), leforgatható változat, bár annak sok jellemzőjével rendelkeznie kell.
    Ha ez a filmsorozat-cím azt jelenti, hogy készülő filmtervekről van benne szó, akkor értem. (Lásd un. Forgatókönyvírói Szemináriumok, stb.)

    VálaszTörlés
  77. Bocs, elírtam:

    Az én XX. századom

    természetesen erről a filmről van szó :-)

    VálaszTörlés
  78. A cím azt jelenti, hogy pszichoterapeautáról lesz benne szó (talán az a fordítása, hogy kezelés alatt, de a hbo-n A terapeuta címen ment az amcsi verzió http://www.filmkatalogus.hu/A-terapeuta--f24239 ; nem tudom milyen, nem nézek sorozatokat ). Mondjuk én így is értem, hogy miért őt kérték föl. De nem hiszem, hogy minden részt Ildikó rendez, gondolom csak olyan fő-rendező, kérdés, hogy milyen hosszú, pl. a Twin Peaksnek sem Lynch csinálta az összes részét.
    Az Én XX. Századommal kapcsolatban mindig voltak hiányérzeteim, de így is jó filmnek tartom. (Én nem tudnék ilyet csinálni.:)
    Talán csak a BBS-ben készült Vakond c. kisfilmjét nem láttam (Alejandro Jodorowskynak is van egy ilyen című filmje. Na, azt láttam. :-))

    VálaszTörlés
  79. Igen, a treatment kezelést is jelent. Minthogy én sem nézek sorozatokat... :-)
    Ha tudtam volna, hogy ez megint egy ilyen
    "Orvosok az elmebaj szélén" sorozat, akkor tán... :-P

    Amúgy harminc évvel ezelőtt volt valaki a Filmgyárban (így, nagy F-fel, mert csak egy volt belőle) akit általában (és a háta mögött) úgy hívtak: a Főrendező Úr.
    Mivel ilyen poszt nincs (legalábbis mint terminus technicus) és az illető nemigen készített filmeket - el lehet képzelni az áthallást :-P
    (Sorozatrendező, sorozat felelős rendező - ilyenek ugranak be.)

    Azt, hogy "meghívta a sorozatba" szintén nem tudom értelmezni - ebbe akár az is belefér, hogy csak behívta egy "casting"-ra, amit régen szereplőválogatás néven nem külön stáb, hanem az asszisztencia csinált.
    Nem is kerültek annyiba a filmek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most nem tudom, hogy ez újnak látszik-e majd, de ehhez a megjegyzéshez kapcsolódik:
      http://fidelio.hu/light/hirek/50_napja_forog_a_terapia?s=rss

      Törlés
  80. Tisztelt (?) blogfelület-szolgáltató !

    Hogy a 3,14csába lehet az, hogy tegnap a kommentek egy részét eltüntették, ma meg visszajöttek? Az utóbbinak mellesleg Dr. Őr Vendek, de hol voltak tegnap ???

    A misztikus szolgáltató nem a legjobb ómen...

    VálaszTörlés
  81. Talán helyesebb lett volna, ha azt írom, hogy „így is értem, hogy miért vállalta el”. :)
    Én sem nagyon ismerem a sorozat-gyártás (:)) terminus technikusait. De gondolom elejétől végéig nem egy ember felügyeli az egészet, nem egy ember „szellemi terméke”. Forgatókönyvírói kurzusokon kötelező tananyag a sorozat írás, mintha az valami nagggyon fontos, nélkülözhetetlen dolog lenne. Tényleg, miért van szüksége az emberiségnek sorozatokra? Nem az ilyen nyomozós, meg a kb. 100 rész alattiakra gondolok, azok között vannak nézhetőek, meg biztos orvososból is lehet nézhetőt csinálni, kellő iróniával, hanem a végtelenbe nyúló brazil, meg jóban-rosszban típusúakra. Ebben a műfajban szerintem eleve elképzelhetetlen, hogy valami minőségi cucc jöjjön létre.

    „Nem is kerültek annyiba a filmek...”
    Kb. mennyivel volt olcsóbb régebben egy (nagyjáték)film elkészítése(reálértékben)?

    VálaszTörlés
  82. Hát a reálérték eléggé tág fogalom... De hogy a stábban (a színészek, statisztéria számát ugye a film szükségletei szabják meg) szóval belső emberek között nem volt ennyi cím és rang (kórság), sem ennyi léhűtő, az tuti.
    A rokonság is szemérmesebben vette ki a "maga részét" a dologból. Emlékszem egy amcsi film magyar származású producerére (nem az A. Vajna volt!!!) aki minden fillért számon kért, közben itthon maradt rokonsága minden nap kijött a forgatásra - ebédelni. Munkát nem végeztek, hogyne... (Ja, kivéve a szombatot :-) Egyébként kikötötték, hogy legyen naponta legalább háromféle főétel a menüben, abból az egyik... :-)))

    Szóval valamikor a teljes magyar filmgyártásra évente biztosított Állam Bácsi 10 milliót. Összehasonlításképpen: ugyanabban az évben külföldi filmekből a "dolgozók" és szereplők, meg dologi költségek stb. kifizetése után a fentnevezett eltett 40 millát...
    Ezt hívták úgy: a kultóra (hja, akkor még annak számított!) állami támogatása...
    Ebből az összegből (az elsőből) készült el évente változó számú, saccperkábé (kópérájt báj Gasper) 8-12 magyar nagyjátékfilm.
    De a lényeg nem az összeg, hanem a hozzáállás. Ha csak azt nézi meg valaki, hogy egy mai film stáblistáján mennyi "producer..." és "személyiasszisztens" van feltüntetve, akkor már világosabb a kép...
    Valamikor egy filmnek volt egy (esetleg) producere, egy gyártásvezetője, két felvételvezetője és kész. A pénzügyben volt egy darab pénztáros és ennyi. Ma a pénzügyi részleg nem ritkán 10-nél is több emberből áll. De van is munka! Papírgyártás szakmányba.
    Ugyanez megy minden területen. Csakhogy! Ezt speciel NEM a magyarok találták ki, még csak nem is ők erőltetik. Az egész a tengerentúlon kezdődött... és begyűrűzött.

    A brazil soap-opera meg... az csak a jó kis esti pletykálkodást helyettesíti a városi ember számára - mert kiről is pletyiznének, mikor még a szomszédot se ismerik? Meg milyen unalmas lenne már a kollégákkal beszélgetni, ha nem lenne EZ a közös téma :-P

    VálaszTörlés
  83. Köszönöm a választ, érdekes & tanulságos volt.
    Akkor tehát, ha jól értem, röviden összefoglalva, azért lett drágább egy film gyártása, mert több ember dolgozik egy stábban (a technika gondolom nem lett drágább). Egy biztos: jobbak nem lettek a filmek ettől.
    Most már kezdem érteni azt is, hogy régen miért a film elején voltak felsorolva az alkotók – sötét háttér előtt, vagy az expozíció alatt -, és a „vége” felirattal miért ért véget ténylegesen a film. Persze az is lehet, hogy csak nem volt felsorolva az összes résztvevő a büféstől a labdaszedegetőig.

    VálaszTörlés
  84. Mindkét állítás igaznak vehető. Az ugyan természetes, hogy mindenki, aki dolgozott egy moziban, szeretné látni a saját nevét a stáblistán - általában arról ismerszik meg a moziban, hogy végignézi a vége főcímet :-)
    Vagy húsz évvel ezelőtt láttam egy rajzot: egy pasas áll egy irgalmatlanul hosszú, teleírt tekercs elejét fogva, mellette a producer aggodalmaskodik.
    - Biztos, hogy nem felejtettünk ki senki? - kérdezi.
    A büfés is roppant fontos ember egyébként, de én speciel azt már túlzásnak tartom, hogy minden sofőrt név szerint felsoroljanak... pedig jó pár régi ismerős közülük.
    Részemről megmaradnék a színészek mellett a szorosan értelmezett technikai stáb megnevezésénél.
    (A végére pedig azért került, mert 1) a közönség türelmetlen, így kivonulhatnak; 2) ezalatt a multiplex személyzete legalább eltávolíthatja azt az ordenáré mocskot, amit a nézők maguk után hagynak...)
    Csak zárójelben: bizony, hogy drágább lett a technika, dacára annak, hogy legalább részben elektronikára forgatnak. Több ember, drága bérleti díjak (olcsón bérelhető régi kamerék helyett, amivel legalább a főiskolások (2000 óta egyetemisták :-) dolgozhattak... és még drágább utómunka-idő...
    A lámpapark is vadonás lett, ki a csoda használja már a Mole-Richardson szenes ívfénylámpákat, pedig majdnem 100 évig szolgáltak megbízhatóan, és a napfényhez hasonlóbbat ma se produkálnak...
    Épült egyszer egy nagyon bonyolult díszlet az egyik műteremben: csupa zeg-zug, emelet és alagsor... Az egyébként igen neves, nemzetközileg is elismert operatőr csak kínlódott vele: sehogyan se tudta bevilágítani a bonyolult snitthez... Átment hát a szemközti házba tanácsot kérni az operatőrök doyenjétől, Illés Papitól. A válasza:
    - Tegnap benéztem a műterembe és... meg lehet csinálni kétféleképpen: vagy tizenkét szenes kell , vagy egy.
    A filmgyárnak akkor két működőképes szeneslámpája volt, hát végül felvették eggyel...

    VálaszTörlés
  85. Igen, pont az elektronika és a digitalizálás miatt gondoltam, hogy olcsóbb lett a technika - ezek szerint tévesen. De ha a munkafolyamat minden fázisra nem is igaz, pl. a vágásra valószínűleg igen. Walter Murch írja nemrég magyarul is megjelent könyvében (Egyetlen szempillantás alatt):
    [a digitális vágás előnyei]
    „Költségkímélés, amelyet a munkakópia megtakarítása eredményez. Ez különösen vonzó lehetőség az alacsony költségvetésű filmek számára, hiszen a filmet a negatívról közvetlenül a merevlemezre másolni csupán feleannyiba kerül, mint pozitív kópiát készíteni. Amikor a vágás elkészül, elég csupán a felhasznált snittekről munkakópiát készíteni, ezzel a laborköltségvetés idevonatkozó fejezete akár 90%-al is csökkenthető.”

    A stáblistához annyit tennék hozzá, hogy én szerencsésebb megoldásnak tartom, mikor a film végén írják ki: egyfajta levezetés, köztes idő, benne is vagyunk még a filmben, meg nem is.

    VálaszTörlés
  86. Hát ezt a jó Murch magyarázza már el a Filmlaboratóriumnak is :-)))
    Való igaz, kimaradnak fázisok - és a kényszerből félprofi, vagy akár teljesen amatőr kamerákkal készült filmeket is leadják ma már - a hatás olyan, mint MP3-at hallgatni High End Audio helyett... Ha nem sikerül azonnal és indzsen felszerelni minden (a legutolsó művelődési házban még éppen működő) vetítő helyiséget digitális anyagról működő vetítőgépekkel, akkor végső soron mégis filmszalagot kell belőle csinálni (ami azért jó, mert arról legalább tudjuk, hogy egy ideig megmarad...) ami ugye nem két fillér - ráadásul tutira bele kell nyúlni az anyagba - fénymegadás, miegymás - ami már szerzői jogokat is sérthet.
    Több a kérdés mint a válasz - a sok bába között pedig felmennek az árak :-(((

    Amiről pedig konrétan beszél a jó ember, hogy a "muszter anyagot" digitális formában küldik meg - az annyira működik már, hogy legutóbb hetente többször utaztattak winchestereket két európai főváros között, mert közvetlenül arról nézték a már felvett anyagot. Viszont azt a későbbi digitális trükkök miatt tették át digitális formátumba. Azt a másolást is aranyárban mérik :-P (A szállítási költségeket vegyük adottnak - az esetleg több tekercsnyi film itt valóban hátrányba kerülhet.)
    Egyes távoli filmfesztiválokon a filmek egy részét is (jó esetben) BlueRay lemezről játsszák, de néhol ragaszkodnak a filmhez. Így több változatban is "kéznél kell tartani" egy adott filmet (a hang formátumokról még nem is beszélve!) - és ettől se lesz olcsóbb.
    Na, elég a szakmaizásból. :-P

    VálaszTörlés
  87. Még valami: miközben az elektronikus képrögzítés görcsösen próbálkozik annak a szintnek az elérésével, amit a legolcsóbb fotóapparát (no jó: rendes optikával :-) is képes elérni átlagos nyersanyaggal (rollfilm); az erre némi jóindulattal már majdnem képes video rögzítő kamerákat csak nagyon kevesen használják, ők is jellemzően azért, mert amúgy is rengeteg számítógépes utómunka jön rá... és akkor már érdemes az eredetit is numerikusan csinálni. Sokszor annak a felvételnek szinte köze nincs a "végtermékhez" :-P (Lásd: Renaissance, Beowulf)
    Ennek legfőbb okai az iszonyatosan magas ár, a legtöbb jó kamera nagy mérete és a "leforgatott" anyag sérülékenysége. Meg a rögzítő egységek csekély működési hőmérséklet-tartománya, stb.
    Sokára lesz - ha egyáltalán -, hogy minden területen átálljanak digitálisra. Jelenleg az ENG (Electronic News Gathering) a jó felhasználási terület: a híradóknak megfelel ez a minőség (mivel a tévék se tudnak jobbat :-P) és nem tárolják a felvételeket túl sokáig. Ilyen szinten természetesen praktikusabb és olcsóbb is. De mint tudjuk: ha nincsen más, ott leadják a mobiltelefonnal készített anyagot is :-P

    VálaszTörlés
  88. Tisztelt Mormogi úr!
    Nincs okom kétségbe vonni a szavait, főként annak gyakorlati, azon belül is a költségekre vonatkozó részeit, mivel nem rendelkezem kellő tapasztalattal ezen a téren. Azonban én úgy tudom, hogy az új digitális (a HD-nél jobb) technológiák már megközelítik a 35mm-es film minőségét (azaz, ha bedigitalizálják a filmet, lényegében nem veszik el információ ). De lehet, hogy tévedek. Most nincs kedvem kikeresni az adatokat, de majd megteszem.
    Amiről Murch ír, az ezt nem érinti, mert a vágásnak csak a „szerkesztés” része történik digitálisban, az eredmény analóg, az eredeti negatívról készült másolat. (Azt nem értem, hogy ha a digitális információvesztéssel jár, akkor a digitális fényezést és trükközést hogyan lehet minőségvesztés nélkül csinálni, mert az gondolom úgy történik, hogy bedigizik az analóg filmet, és digitális szerkesztés után visszamásolják a filmszalagra.)
    Murch úr költségekre vonatkozó megjegyzése nyilván az amerikai filmgyártásra értendő. Azt írja, hogy az Apokalipszis most túlforgatási aránya 95:1-hez volt, egy átlagos filmé 20:1-hez (nem tudom, Mo-n milyen ez az arány.) De az „alacsony költségvetésű” film is mást jelent ott, mert egy átlagos költségvetésű magyar film Amerikában low-budgetnek számítana.

    VálaszTörlés
  89. Hát ez már valóban OFF a javából :-)

    A gond az, hogy nem egyértelmű, ki mit nevez digitálisnak... Lehet, hogy egy "digitális" fényelőben csak a beállításokat vezérlő program digi, maga a gép analógban dolgozik :-) Ami a trükköt illeti: a kép nagy része lehet analóg, a digi meg több részből is összeállhat (amik együtt, mint a mozaik, valóba "szinte" megközelíthetik az analóg minőségét :-). A képet ekkor úgy rakják össze utólag, mint egy puzzle-t.

    A túlforgatási arány egyszer attól függ, ki a rendező és mikor elégedett... Itt nyilvánvalóan extrém esetet hoztak fel a példa kedvéért. A legtöbbször felvett snitt, amit láttam, egy színésznő bénaságának volt köszönhető - egyszerűen képtelen volt kétszer egymás után elsütni egy revolvert. Nem automatát, azzal nem lett volna gondja, de a "revolverezéssel" nem birkózott meg. Volt, hogy felvételben egyáltalán nem tudta elsütni a fegyvert. A rendező megkérte a fegyvertechnikust, tárazza be a forgópisztoly forgótárát teljesen - és ő elsütötte ötször egymás után. (A hatodik töltényűr biztonsági okokból üres kell legyen.) Eredmény: tizenhétszer vettük fel - hiába...
    Azonban normál esetben a producer (és a biztosító!) azt követeli meg (megint csak biztonsági okokból, mivel visszamenni nagyon drága mulatság), hogy legyen "két jó" felvétel - vagyis két olyan, ami megfelel mindenkinek: a rendezőnek, az opcsinak, a kameramannak - és egyetlen részleg se találjon benne hibát... Az azonban szemenszedett hülyeség, hogy ezt mind printelni kellene. Arra való (többek között) a naplóvezető (script) jegyzete, mert a rendező azonnal megmondja: a hetest és a kettest kérem kopírozni! A többit persze előhívják, de nem ez - és nyugati viszonylatban nem is a nyersanyag a filmkészítés költségeinek meghatározó része!

    Magyar viszonylatban a felvételt sokkal több próba előzi meg - legalábbis klasszikusan ez volt a helyzet. Kevesebb felvétel is készült, messze nem volt 20%-os túlforgatás - mivel nekünk "nyugatról" kellett vásárolni a filmet drága valutáért... Spóroltak is vele. (Ma viszont ebben is kapkodnak, nincs annyi próba - pedig a jó magyar közmondás szerint a hamar munka...)

    Még egy Low-Budget amcsi film is sokkalta drágább egy itthoninál - és akkor a film költségeinek ma már nagyobbik felét kitevő forgalmazási költségekről nem is beszéltünk! A film tehát részben azért (is) drága ma, mert hihetetlen reklámköltségeket sóznak rá - mert az üzlet az üzlet: sokat akarnak keresni rajta... Ha a film csak simán behozza mindezt a költséget, akkor bukás - pedig a magyar közönség már létszámánál fogva se teheti még nullszaldóssá se a filmet - jóval kisebb reklámköltségek mellett...

    A minőségről meg annyit: még a nagy formátumú (6x6 cm és nagyobb méretű csatolót tartalmazó, harminc megánál is nagyobb képeket készítő) elektronikus fényképezőgépek se versenyezhetnek - mert ezt a formátumot régen is azért használták, hogy az óriásplakát-méretűre felnagyított fotó is élvezhető legyen. A nagyobb vászonhoz ezért konstruálták meg előbb a 70 mm-es "szuper szélesvásznú" technológiát, majd a korai film alapú Imax rendszert - aminél a film vízszintesen futott és a teller (nyitott film orsó) mozgatásához darura volt szükség :-)

    Itt meg még az 1080i és az antennán el sem érhető 1080p is ritka jónak számít :-) Utóbbit egyébként nem műszaki okokból, hanem kereskedelmiekből nem használják - egyszerűen cca. fele annyi adó férne el az éterben :-)

    VálaszTörlés
  90. Már egyszer engedélyt kaptunk az offolásra, úgyhogy gondolom nem probléma, talán azt a néhány embert is érdekli, aki még olvassa. Én mindenesetre tanultam belőle. Köszönöm. :-)

    (Nincs különösebb jelentősége, de túlforgatás nem csak a többször felvett snittek miatt van, hanem az egy jeleneten belüli több kamera használata és a kimaradt jelenetek, snittek miatt is.)

    VálaszTörlés
  91. engedély meghosszabbítva! jó kis offolás ez! :)
    g.

    VálaszTörlés
  92. Igen, akciójeleneteknél nálunk "módosabb" országokban a kettőnél több kamerás felvétel sem ritka - szintén biztonsági okokból, főként olyankor, ha a felvétel megismételhetetlen.

    Példa arra, hogy a forgatókönyvbeli rövid részt elkészíteni néha sokkal hosszabb, mint a hosszú szövegest...:
    (Lehetne idézet a Zabriskie Point-ból)

    "273. kép. Külső/Nappal. x-ék vidéki háza.
    - A ház felrobban."

    Az utólag a végleges változatból kimaradt snittek se mindig vesznek el - Lucas állítólag ismét lecsapott a Blue-Ray változatnál :-))) De máskor is becsempésznek párat legalább a DVD-be, vagy "Special Edition: Director's Cut" címszóval :-P

    No meg ott van a régi iskola is, főként az USA zenés filmeknél használt módszer volt először felvenni a "General"-t - vagyis egy olyan totál beállítást a komplett jelenetről, amit legtöbbször be sem vágtak a filmbe (esetleg kényszerből...), de ennek alapján rakta össze a véglegeset a vágó!
    Megértem olyat is, hogy egy vágó kijött a forgatásra (az óceán túlfeléről :-) és helyben nézte meg, hogy minden szükséges beállítás megvan-e... Néha mondott olyat, hogy "Kellene még a főgonoszról egy közeli, amint merőn néz." - vagy effélét. Nehogy utólag derüljön ki, hogy valami hiányzik...

    (Még olyan is volt, hogy a forgatókönyv írója a büfékocsiban írt új jelenetet a kávéscsészéje mellett :-)

    Mellékszál: de néha a "kapcsolódási hiba" is annak köszönhető, hogy utólag kellett módosítani a sorrenden. (Ilyen hiba, mikor a színész másik kezébe kerül a sétabot, vagy hirtelen hosszabb lesz a szivarja - netán ki/begombolódik az inge két beállítás között... illetve rossz felől jön be - megy ki; rossz irányba néz... na, ilyeneket is feljegyez a naplóvezető minden snittnél, meg az asszisztencia is igyekszik figyelni. A tárgyak helyénél ezért vált népszerűvé a Polaroid, aztán a villanyfénykép - erre jó.))

    Hogy mi a "túl", mi a "felesleges" ? Az kérem mindig csak utólag derül ki - és ez persze néha kellemetlen. És mikor például az erkölcs-csőszök vágatnak ki valamit, az "felesleges" volt ?

    Maradjunk annyiban: ezek a tételek nem mérvadók egy film költségvetésében. Egy megismételt forgatási nap viszont boríthatja a filmet...

    VálaszTörlés
  93. Engem inkább az lep meg, hogy mennyire „toleráns” a néző az ilyen „kapcsolódási”, vagy „illesztési” hibákkal szemben. Ha csak néhány van benne, akkor szinte föl sem tűnik neki, ha sok, akkor meg olyan érzése van, hogy valami nagyon amatőr dolgot lát, de nem tudja pontosan megmondani, hogy miért. (Ha tudatosan van alkalmazva, mint pl. a francia újhullámban, akkor meg stílusalkotó elem is lehet...)
    Valószínű azért van ez, mert az elbeszélés, az érzelmek, vagy a „gondolatok” fontosabbak a néző számára, mint a vágások hibátlansága. Ez lehet a magyarázat arra is, hogy a Vágy titokzatos tárgya vetítése után egy felmérésen a nézők több, mint 50%-ának nem tűnt föl, hogy egy nőt két színésznő játszott (Bunuel a forgatáson összeveszett a főszerepet játszó színésznővel, és egy másikkal folytatta a filmet, de nem fogatta le újra a már felvett jeleneteket – illett a koncepcióba, és végül is ez lett a film egyik nagy „dobása”...).

    VálaszTörlés
  94. Ha az "Újhullám" tudatos kapcsolódási hibáit említed :-)))

    Kihagyhatatlan a "Tavaly Marienbadban" híres "jön lefelé a lépcsőn" jelenete...
    Többször látjuk, miuközben a hang így beszél:
    - És akkor lejött a lépcsőn fehér ruhában... Nem, feketében volt... Vagy mégis fehérben...?

    VálaszTörlés
  95. Már régen láttam, de el tudom képzelni. (Közben meg valami atonális orgonazene szól. :-)))

    VálaszTörlés
  96. Amúgy nekem a Szép fogolynő is tetszett.
    http://www.youtube.com/watch?v=v3am8ICO1I8

    VálaszTörlés
  97. Falafel kommentje a fentebb idézett Kunt Ernőről (van benne egy kis önfényezés, de szerintem érdekes, és hátha valaki mást is érdekel).
    "Személyesen ismertem Kunt Ernőt. Nagy ember volt. Szó szerint és képletesen is. Egy szódásszifon szemüveges, szőrös képű, égimeszelő. Ráadásul igen potens.:-))
    Sokszor ordította a nevem a folyosón, óraközi szünetben. Mániája volt, hogy behívott magához, ha megerősítésre vágyott. Megerősítés volt neki a kritika is. Azt mondta, azért hív engem, mert a tanszéken én vagyok az egyetlen, aki a szemébe meri mondani a véleményét. Nos, én tényleg egy elég lezser, és rendszer ellen lázadó huszonéves voltam. Jól odamondtam neki, ő leordította a fejem, de erre szüksége volt, ettől kapott ihletet. Hozzáteszem, az akkori tanári kar a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia tanszéken világszínvonalú volt, és azt egyedül Kunt Ernő hozta össze. Amolyan "fogjuk meg és vigyétek" ember volt. Viszont tudta, kivel érdemes megfogatni bármit is.
    Megszállottan a halált kutatta, a világon senki nem tudott annyit róla, mint ő. Sajnos addig kutatta, amíg rá nem talált. (...)
    Nagyon örülök, hogy valaki ismeri Kunt Ernőt, mert egy rendkívüli ember, akit méltatlanul hanyagolnak el a szakma berkein belül. Szégyen. (...)
    Kunt Ernőtől sajnos több mást nem nagyon olvashatsz, mert mindösszesen három műben van a tudományos munkássága. "
    http://menekulttabor.blog.hu/2011/11/08/niedermuller_peter/fullcommentlist/1#c14913328

    VálaszTörlés