hajnalra kijózanodott, ettől fel is ébredt. örült, mert ezt szerette a legjobban, kiülni hajnalban a présház elé, egyedül, és nézni a felkelő napot. a szájába nyomott egy adag szódát és ki is ült a padra, hátát a hideg falnak nyomta, nézett a sötétbe, várta a napot. eszébe jutott egy régi ismerőse, aki itt halt meg tihanyban. külföldön élt, üzletei bejöttek, a rendszerváltáskor sok pénzt hozott haza. vett egy házat tihanyban. saját kiadásban megjelentette rettentően dagályos verseit. feleséget is talált valahol vidéken, rendeset, kedves arcút, gyakran és könnyen szülőt. lett is gyerekük, fiúk, lányok, vegyesen, jó pár. ha közeledett a szülés ideje, mindig elutaztak az usába, hogy a gyerekek az ottszületés jogán állampolgárok lehessenek. erre nem sajnálta a pénzt, ki tudja mikor lesz szükségük a gyerekeknek amerikára. amúgy nagy szarrágó volt, ha a felesége barátnője meglátogatta őket, az ebédnél rászólt, hogy ne hagyjon ételt a tányéron, mert az nem ingyen van. a politikával is megpróbálkozott, a polgármesterségért is indult az egyik választáson. leszerepelt. aztán újabb építkezésbe kezdett. nem kellett volna. a szigorúan tartott asszonyka beleszerelmesedett az egyik kőműves legénybe, kivel meg is szökött, mint egy múlt századi fekete-fehér, negédes-bús szerelmes filmben. aztán jöttek a harcok, zsarolások, ahogy az lenni szokott. végül, a nő visszaköltözött. gyakran veszekedtek. az egyik ilyen reggeli veszekedést követően a nő lement a faluba vásárolni. a srác otthon maradt, tett-vett a házban.
a kőműves legény belépett és meghallotta, ahogy dúdolgatva jön-megy. egy kalapáccsal agyonverte.
de nyilván acsak zért, mert a jégcsákányt megint elhányta valahová
VálaszTörléshát...ö....ö... nem is tudom.
VálaszTörlésmintha a pogány madonna forgatókönyvét olvasnám :O)) autósüldözés minért nincs?
VálaszTörlésnaon jó!
a kép fájin. szóda, esti árnyék, meszelt házfal ... maga egy történet.
pogány madonna! :)))))) kész!
VálaszTörléslátod az élet milyen ócska forgatókönyvvel dolgozik? ez egy valóban megtörtént eset.
a kép meg hajnalban, a felkelő nap erejét használva készült mobillal, és kissé remegő kézzel.
egyébként érdekes amit mondasz, az egyik baátom, aki egészen közeli kapcsolatban volt a történet béli emberrel, felhívott, hogy bizony ez elég gyengécske lett. neki mondtam azt, hogy a történet az élet banalitásáról szól és nem az áldozat életéről.
VálaszTörlés"felhívott, hogy bizony ez elég gyengécske lett" ...De ugye nem veszi kedved a kritika?
VálaszTörlésMert bizony, ez tényleg "futottak még" kategória...:)c' est la vie...
sejtettem.
VálaszTörlésmindebből látszik - amit eddig is tudtunk - hogy "az élet írja a legjobb forgatókönyveket" egy süket szöveg. az élet banális. a festő keze lehet ügyes, ecsete drága hódszőr, az akvamarin frissen tört.
az üzletember és a kőműves lélekben a két véglet. az asszony - ahogy az életnek - a történetnek is mindenható közepe. apró rezdülései világot mozgatnak. ha nem akarja, annál inkább.
mikor írtam az esti fényt, eszemben volt, hogy akár reggeli is lehet, hiszen a hajnali és az esti napfény festéke igen hasonló. de majd erről gasper kolléga tájékoztat. bár szerintem nem szükséges.
VálaszTörlésIgaza van a barátodnak. Gyenge. Azért biztos, ami biztos, háromszor elolvastam. Nem használok szmájlit.
VálaszTörlésSzerintem a képért bőven érdemes volt... :roll:
VálaszTörlésgyerekek, nem könnyű veletek! :))
VálaszTörlés@GRIFT!
VálaszTörlésNo, persze, én hipernaiv vagyok (legalábbis nagyon igyekszem az lenni), de nekem eszembe sem jutott a tipizálás:-) Az nyilvánvaló volt, hogy ez egy megesett eset; és akikkel megesett, gondolom, ők sem úgy élték át, mint egy banális történetet, hanem mint tragédiát. Megosz'tán nem vagyok én Lukács-tanítvány, hogy a különlegességet, mint esztétikai kategóriát kutassam-keressem még egy blogbejegyzésben is:-)
Bennem azt az érzést idézte fel (ez a bejegyzés), hogy: bizony, nem vagyunk a magunk urai. (Biztos más is ismeri ezt az érzést, így biztosan tudja miről beszélek:-)). Azt hisszük, hogy megjátszottuk a frankót, mi mindent meggondoltunk-megfontoltunk, eőreláttunk, elintéztünk, bebiztosítottunk, aztán egyszercsak nesze... (Van ennek egy nagyon jellegzetes íze, tompa, enyhén keserű íze: és én, elolvasva a bejegyzést, éreztem, és most is érzem, ezt az ízt.) És ezen csak az alázat segíthet:-)
Egy szó, mint száz, Grift, nekem átjött (és itt van).
ü
bbjnick:-)
különlegességet=különösséget
VálaszTörlés:-)
bbjnick!
VálaszTörlésez érdekes! én mindig lukácsistának gondoltalak! :))))))
egyébként meg: pontosan erről szól. és örülök, hogy nem voltam didaktikus, nem említettem, hogy a srác buddhista volt, hogy alap dolog ottan ez a gondolat, a vágyainkról, azok hajszolásáról, a bebiztosítottságról, egyebekről, és arról, hogy ezzel szemben mik a valós esélyek.
a srác életét és annak végét tanításként kell felfogni.
és átment! jó érzés. :)
Ahogyan olvastam a kommenteket, sokaknak nem jött be ez a bejegyzés, pedig...
VálaszTörlésPedig nem akarok én most nagy példákkal előállni, de ez a fajta "banalitás" ott van például a skandinávoknál is. Ibsennél, Strindbergnél, vagy éppen Bergmannál. Kurva kemény drámák és filmek ezek, amelyek totál szikár eszközökkel, gyakran hétköznapi banalitással irgalmatlan mélységekbe képesek lemenni.
Na mindegy. Lehet hogy Grift kiakad a szokásos skandináv-buzerancián, de nekem ez a vonal ugrott be. :)))
nem, dehogy. én pont ezért szeretem a skandináv szerzőket. és a történet is a messzi északról indul el. talán nincsenek véletlenek. :)
VálaszTörlésbergmant kicsit porosnak érzem, de még mindig végig tudom nézni a filmjeit, ha odakapcsolok. csak ott maraszt a beste. :)
Na, ha Bergman már kissé poros, akkor ott vannak a dogmás dánok.
VálaszTörlésFőleg Lars von Trier Hullámtörése és Thomas Vinterberg Születésnapja. Hűű, de két durva filmről beszélek itten! :))))
és trier tvínpíkszbe oltott banális miszticizmusa és misztikus banalitása a birodalomban? azé' az is ott van! :)
VálaszTörlésÉs tényleg!!!
VálaszTörlésA Birodalom minden egyes epizódját végig seggeltem. És szívesen nézném bármikor újra.
Hú, mecsoda kórház-sorozat volt az. :)))
Tányérban ételt nem hagyunk. Inkább kétszer szedünk.
VálaszTörlésBenikuty !
VálaszTörlésazért ezzel vigyázzunk! lehet, hogy otthon és vendégségben ez járja, én is erre hajlok, de gondolj csak bele milyen veszélyekkel jár ez, ha éttermi vendégként teszed. talán emlékszel, mikor a bűvszakin írtam pár sort a corsoról, és a séfgyerek arra hivatkozott a viszontsirámaiban, hogy a tányérok "tisztára nyalva" érkeztek vissza. talán emlékszel erre a sztorira! LOL
szóval csak óvatosan a tányér lepusztításával! :)
Otthoni változatban értendő, és nem kivánnék mentegetőzni. Nem emlékszem, de ha vendéglőben fordul elő, hogy nem megy le, akkor meg kell etetni a szakáccsal. Mert azért ő a felelős. Meg is kell tenni, mert semmiből nem tanulnak.
VálaszTörlésAz kimaradt, hogy nem járok étterembe. Nincs miért. Persze, ez nem gasztroblog:) szóval bocs az offért!
VálaszTörlés:) semmi gond, én mentem bele túlságosan a gasztro vonalba.
VálaszTörlés