málnásiban, egy ideje már nagyon mocorgott egy új szobor gondolata, és most megrendelés is van rá. a téma jó ideje keringett benne, nem hagyta nyugodni. abortusz, anyaság, halál, a gyilkolás. de a szobor nem jelent meg határozottan a fejében. gondolta, hogy lehetne esetleg valami didaktikusan egyszerű, egy nagy tömb, kiszakadva belőle egy kicsi, és az porrá omlasztva, vagy expresszív naturalizmusban egy vulvából kiszakított sikoly, vagy ilyesmi. vagy nem ilyesmi. tanácstalan volt.
ül a kórházban a nőgyógyászaton. figyel, magába szív. csinált ilyet régebben is, besétált a kórházba, megkereste a sebészetet, leült a folyosón, mint egy pihenő hozzátartozó. nézte a maguk előtt infúzióállványt toló pisilni menőket, az oldalukon véres tasakkal le föl sétáló beszélgetőket, a reményteli mosollyal az orvosra néző érkezőket, a sírva távozókat, vagy az éppen műtétre toltakat, és azokat, akiket ájultan kitolnak. és nézte a leműtött mellű asszonyok jobb vagy bal oldalon horpadt hálóingét.
most ül a nőgyógyászaton, előtte jobb oldalon a nővérszoba, balra a kötöző, és vele szemben a kisműtő. kövér orvosnő érkezik, telefonál, megáll a kisműtő és málnási előtt. most le kell tegyem, van egy küretecském, majd hívlak, szia. aztán tíz perc múlva kilép, nyúl a zsebébe a telefonért. egy nőt kitolnak. aztán pár perc múlva egy másikat be. málnási egy órát ül ott, három küret. ül mint a gyerekre váró apák. nem tud közben a szoborra gondolni.
aztán a kórház közelében beül egy cigánykocsmába. a padón eldobált szalvéták, rákmaradványok, cigarettacsikkek, borfoltok. eiffeles fém oszlopok, faragott tapas pult, sonkák. melege van, leveszi az ingét, térdére biggyeszti a szalmakalapját, vizet és bort kér. ott ül trikóban, izzadva, nézi a ventilátor huzatában himbálózó légypapírt, aztán előveszi a naplóját, töltőtollát, a szalmakalapot a fejére teszi, és a térdét használva asztalként, verset ír.
23.
még ha a halál völgyében járok
akkor sem félek, ha te velem vagy
a zsoltár az jár a fejében
teljesen belé egészen
megfojtja a levegő
öli a kéj
a férfi lihegése mögött hallja
ahogy a gyereke koppan a lavórban
mellette véres cafatok
halálos málé
felordít a hím megijed
hang nélkül zokog
a hóban csúszkálva viszi
a gyereket egy népsportba csomagolva
a kertben ássa el
elfelejti megint él
ismerkedik és szerelmes
megint áldott
az altatásban is hallja
ahogy szörcsög a vákuum
tépi le a gyerek koponyatetejét
szakítja az agyat
hörögve nyeli a gép az életet
a karját
a kart amivel
szkanderozna
tépi a testet ami sörszagot izzadna
ha nőn liheg
az ágyon kék klott gatya
és telik a tartály
apró lábak combok vádlik szétszakadva
háromkerekűt pedálozna
az orvos köhög
beleköp a tartályba
a kis kézben zöld gyémánt
alszik de ordít az agya
álmában haldoklik
nevetve ébred
kikapartak
újság sem kell
hol is venne lapátot
a kertészbolt elköltözött
ezen nevet
feláll szivárog valami a combján
a műtős fiúra kacsint a folyosón
pisil nem törli meg
kiugrik az ablakon
ez annyira mai és zolai, hogy se köpni se nyelni, sokáig nem lesz még itt komment (hacsak nem téged köpni - engem cáfolni).
VálaszTörlésNa, csak, hogy bosszancsalak:
VálaszTörlés"Grift · http://gozdom.blogspot.com/ 2009.09.30. 20:45:13
ez nagyon kemény. mint egy korbácsütés, vagy mikor váratlanul leütnek az utcán. egész nap kocsiban ültem, és időről időre arra eszméltem, hogy ez a pár mondat jár az eszemben"
....ezek szerint nem is hiába!
Insz...
vero, gondolod, hogy lesz aki a tükörbe hajítja a pezsgőspoharát?
VálaszTörlésinsz., :) na, jól felbosszantottál! :)))
VálaszTörlésde ha továbolvasol csutak elképesztő posztja alatt, ezt is olvashatod:
"ha lehet ezt mondani, "érdekes" hogy mostanában én is ilyesmin, van is valami, majd felrakom a dómra. persze nem ilyen szikár és precíz."
na, ez volt az amiről ott beszéltem.
inkább kortyol egyet és elfordul.
VálaszTörlésolyan ez, mint megvenni a fóliázott karajszereletet a pluszban vagy kimenni megszúrni a rozit aztán hagymás vért enni.
ált. az utóbbiak nem a kegyetlen emberek.
a nem kegyetlen emberek. magam magam érthetőségét szolgálva.
VálaszTörlésmire ez a szemedbe nézek, megmondom neked? valami/valaki nagyon kiverte nálad a biztosítékot!
egyébként is, mit cigánykocsmázol itt, mikor edelény város honlapját megcsonkították?
VálaszTörléshttp://kosersrac.blog.hu/2009/10/10/zsidotlanitas_az_edelenyi_honlapon
Hát nem akartam én az egész kommentet idecitálni, csak egy kicsikét belőle és egyébként is... / persze, hogy továbbolvastam.../
VálaszTörlésSzóval eszembe jutott valami.
Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij valamint Rimszkíj Korszakov, hogy kellően nagyképű legyek és persze a Borisz Godunov.
A szikár, tömör Borisz és a későbbi változat.
Vannak ilyen dolgok, na!
Insz...
Ja!?...és ott is gyerekgyilkosságról van szó!
VálaszTörlésInsz...
vero,
VálaszTörlés"mire ez a szemedbe nézek, megmondom neked? valami/valaki nagyon kiverte nálad a biztosítékot!"
nem, dehogy. semi aktuális vagy személyes. mármint ha rám vonatkozik a kérdés.
insz.,
VálaszTörlésna, éreztem én, hogy hiába toporgok idétlenül, és szabódom már jóelőre ottan, már enyém lesz csak rimszkij korszakov kétes szerepe. :))
persze hogy rád vonatkozik. nem is kell aktualitása legyen (tudom, nekem mániám ez), meg gondolom is, nincs, legalábbis konkrét.
VálaszTörlésha már aktualitás.
VálaszTörlésitt a tanyán ahol vagyok nincs háesdépéá, vagy mi, csak edzs, nehézkes a mobilinternet. :)
vagy az is aktualitás, hogy a szomszéd tanyában lakik egy haláldémon. egy két diplomás asszony is lakik a tanyán, és ivós. ivósak voltak a gyerekei is. a két fiú halálra itta magát mostanában. fekvés az ágyon,egyik oldalon öt liter bor, a másikon egy lavór. egy korty a borból, fordulás, hányás a lavórba. elmentek egymás után. az asszony élettársa a minap szépen legallyazta az udvaron a fát, legalábbis az útban levő gallyakat, megivott négy liter bort és felakasztota magát. előtte elmosogatott. amúgy ez nem volt szokása.
Van ebben az aktualitásban valami nagyon ismerős, de most nem merek megszólalni.
VálaszTörlésVagy mégis?
Dögletes aktualitás.
Most jöttem a fürdőszobából.
Valamikor kamra és nyári konyha volt.
Ma már fürdőszoba.
Ahogy fölvettem a trikómat belevertem a csuklóm a gerendába.
Pont két méter magas.
Itt lógott Józsi bácsi nyitott ajtó mellett két napon kersztül a fagyos novemberben.
Egy budapesti asszonytól vettem a házat aki ide száműzte a férjét.
Két hét múlva átjött a szomszédasszony, hogy merre van a Kozma utcai temető, merthogy, szóval a száműzött is felakasztotta magát.
Kedves asszonyság volt az egykori tulajdonos, de a gyűlölet erősebb volt benne mindennél.
Először csak száműzte, aztán megölte akit feleslegesnek ítélt.
Eleje és vége is van tehát a történetnek.
"Az úr én nékem őriző pásztorom..." - szól a 23. zsoltár.
Papgyerekként sokat hallottam, sokat énekeltem, s aztán sokat csodálkoztam.
Insz...
inszeminátor, vannak történeteink... :)
VálaszTörlésszivárgás, szörcsögés és decapitálás? combtől tüdőn át agyig ható halálos lihegés avagy borzalom és izgalom hagymás vérrel ?? málnási megint átszökött a nőgyógyászatra... naja. gondolhattam volna. ő is csak egy ikyen vulvából kiszakított fanatikus. rendezett különben a női pacienseknek egyszer egy távolba pisilési versenyt. elég nagy sikere volt. de talán mégse kellene ennyi faragott tapas pultot ennie.
VálaszTörlésPont ma délelött láttam Debrecenben a Messiások kiállítást.
VálaszTörlésVan ott jónéhány problematikus dolog is, viszont az egyik legkeményebb meló egy proszektúrán készült hatalmas fotókból álló sorozat volt, ahol különféle halálnemekben (gyilkosság, infarktus, halálraégés stb) elmúlt emberekről láthatók fotók, illetve csak részletek. És ez a sorozat attól durva igazán, hogy ezek a holttestek egészen professzionális módon vannak bevilágítva és megfotózva, mintha mondjuk egy joghurtreklámot, vagy egy mcdonald's kampány fotóit látnánk.
Nekem hirtelen ez a sorozat ugrott be az írás olvasásakor, de a poszt jobb, mint az a sorozat, ott Debrecenben. LOL
gasper! annyira ócska volt az a sorozat? :)))
VálaszTörlésB*sszameg, maga kötözködik itten!? :))
VálaszTörlésKülönben az a sorozat tényleg ócska volt. Viszont Serrano vizeletben ázó korpusza már elgondolkodtatott:
http://www.frui.co.uk/news/wp-content/uploads/2009/03/serrano-piss-christ-1987.jpg
"Az úr én nékem őriző pásztorom..." - szól a 23. zsoltár.
VálaszTörlésPapgyerekként sokat hallottam, sokat énekeltem, s aztán sokat csodálkoztam.
Insz...
többször gondoltam ma erre, és ha jól értem, akkor arra célzol, hogy mennyire van pásztorolva az ember élete. vagy van e pásztorolva egyáltalán.
én elfogadhatónak tartom, azt a gondolatot, hogy a szar dolgok is gondoskodás eredményei. nem tudom igazam van e.
gasper! kötözködik a f*szom! :))
VálaszTörléscsak dicséreted felért egy selyembe takart gyilkos tőrrel! LOL
grift; amit szarnak érzel, az csak neked büdös.
VálaszTörlésde ne én mondjam már, a nemzeti 1. számú naívája.
nem akarok túl messzire menni, meg költőit sem nagyon, de miért van, hogy az ártetlen és kiszolgáltatott gyalázása még téma lehet egyáétalán? és hogy van rá fogadókészség
ugye ez is csak csak a zsédia nagyítólencséjén keresztül tűnik valóságossnak?
ártetlen=ártatlan
VálaszTörlésTisztelt Vero !
VálaszTörlésEz a "zsédia" nagyon jó.
Adoptálni fogom, engedelmeddel.
Mormogi Papa
vero! amit szarnak érzek. egészen kicsiségekre gondoltam csak, amik adódnak az emberek életében, csalódások, betegségek, és a szenvedés végtelen számú variációi. ezekre gondoltam, hogy a gondoskodás eredményei is lehetnek. az emberek által elkövetett bűnök és az attól való szenvedés nem ez a pásztori kategória.
VálaszTörlésde lehet, hogy ez a gondoskodás valami olyasmi, hogy blaszfém legyek, mint az egyik barátom, immár 6.x-be lépett egykori kaszanova, mostani csajozós dumája:
gyenge kúrás vagyok, de gyönyörűen szopatok. :)))
MP / Igen! :o)) köszönöm. német mintára. ők igen nagyok az ilyen tömörítésekben. asztat szeretem bennük. leginkább.
VálaszTörlésgrift // én is erre gondoltam. az úr csak néhány kiválasztotthoz szól szavakkal. elgondoltunk egymás mellett.
VálaszTörlés60as casanova duma. LOL. és vér szemtelen is. és még meg is teszi!
Grift:
VálaszTörlésA kegyes megköszöni hálával az úrnak az ő szenvedését, /nevezhetjük szarnak, köszvénynek, lumbágónak akármi másnak / mert érzi Urának gondoskodó szeretetét az ő megpróbáltatásai által.
Hogy "mennyire van pásztorolva az ember élete, vagy pásztorolva van e egyáltalán", na ez a hit alapkérdése.
Lehet fennhangon, párás szemekkel énekelni a huszonharmadik zsoltárt, s aztán minderről megfeledkezve az anyjába küldeni az elsőt aki útban van, pedig a gondoskodó pásztorolás tehette oda ahol éppen van.
Kisgyerek szeme láttára gyakran történtek ilyen dolgok, nem számított, nem tudja miről van szó, mire felnő elfelejti, nem kell figyelembe venni. De a gonosz kisgyerek, ez én valék, nem felejtette el az álszent, képmutató megnyilvánulásokat, mert az ő személyisége hasonlatos az angyalokéhoz, aki tiszták és érinthetetlenek és nem járnak vécére.
Na ez zavart engem a legjobben.
Ezt valahogy képtelen voltam felfogni és ilyenkor mindig felrémlett nővérem korholása, miszerint a bűn mocsarában fetrengek és...
Tetszik az egykori kaszanova csajozós dumája, csak, hogy eltérjek végre a szomorú dolgokról.
Tegnap este amúgy is belémvágták az rtl hiradósok a kést.
Éppen hazaérkeztem motoros biciklim bejáratós túrájáról átfázva, és ezek a dögök valami pécsi tanárt mutogattak, aki ugyanilyen járgánnyal járkál, és beszéltek biztosításról, bejelentésről mittudomén miről, szóval éppen a szépségét akarják a dolognak tönkretenni.
Lehet, hogy ez is egyfajta pásztorolás, de nem kérek belőle.
Ez kicsit hosszú lett, bocs!
Insz...
igen, furcsa dolog ez a templom után lerúgom a fejed,bmeg! és lehet látni igazi szenvedőket nagy hittel.
VálaszTörlésa dongó motoros biciklit be kell jelenteni? minek, hova, milyen kategóriaként? mi vaaan?
súlyadó? nem kéne? :)
Grift: Köszönöm a vizitációt :-)
VálaszTörlésIgen, ilyesmi meggondolásból hagytam én is ott bizonyos farizeus közösséget még a rejtőzködés idején… Mert szörnyű a hiátus a szó és a tett között…
Leírtam már, de nem hagy nyugodni a kérdés: mit is akarhatott a Názáreti, mikor a kufárokat kiűzte? Hogy visszatérnek, azt tudta úgyis. Szerintem csak kifejezte a véleményét úgy, ahogy szavakban tán nem akarta - mert nem akart gyűlölködést?
Mennyivel emberségesebb ez a kiűzés a kénköves tűznél és a sóbálvánnyá meresztésnél?
Mormogi Papa
vizitáció: nekem öröm :)
VálaszTörléskufárok: talán túlzás is lett volna a kénköves tűz és a sóbálvány, és a csodái nem büntető jellegűek voltak. a kiűzés, az én értelmezésemben, az ember haragja volt. nem "isteni" cselekedet. példa arra, hogy miként cselekedjen az ember a kufárokkal. talán.
gfchg
VálaszTörlésAz én értelmezésemben meg a korbácsütést (ha tényleg volt a kezében valami...) enyhébb büntetésnek ítélte az évezredeken át fennmaradó megbélyegző szónál.
VálaszTörlésÁmbár... ez is fennmaradt.
Kiváló 10telettel MP
@Grift!
VálaszTörlésMost így, egyszuszra olvastam végig az utóbbi három bejegyzést és a kommenteket (így,) ha megengeded most (így,) egyszuszra szólok hozzá mindháromhoz:-)
Mindig kicsit zavarban vagyok, ha jobb társaságban kell megnyilatkoznom, mert nem tudom nem úgy érezni, hogy túl egyszerű a világképem az emelkedett társalgáshoz:-)
Itt van mindjárt az állatkínzás és a lelkiismeret kérdése. Gondolkoztam a kérdésen:-) Magamba néztem és arra jutottam, hogy bennem sohasem volt késztetés az állatok kínzására. Így soha nem is kínoztam állatokat. De aztán eszembe jutott, hogy --- nem addig a' --- már nyolc évesen ott tartottam a tálat a leölt birkák és disznók kifojó vére alá. Nagyszüleim megtanítottak, amire tudtak, így ma is le tudok vágni, meg tudok kopasztani (tisztitani) és fel tudok bontani bármiféle baromfit. (Disznóölést vagy juhvágást nem vállalnék, az komolyabb dolog:-))Annak idején megmutattták, a kezembe adták a munkát, hogy gyakoroljam és én érdeklődéssel és élvezettel csináltam is. Tehát nem volt szükségem arra, hogy macskákat trancsírozzak szét, hogy trancsdírozási hajlamaimat kiélhessem, "kiélődtek" azok "munka" közben:-)
Érdekes a dolog másik oldala is: levágtuk és megettük azokat az állatokat (mert nekik az a sorsuk), de megtanultam azt is, hogy annál semmirevalóbb ember nincs, mint aki a rábízott jószágnak nem viseli jól gondját, aki hagyja kínlódni, szenvedni azt a szegény állatot. Azaz felelősséggel tartozunk értük. Elnézegettem kiskölyökként az öregeket, ahogy egymás jószágjait mustrálgatták, tkpn. ez alapján alkotva képet egymás szakmai és emberi minőségéről.
És itt van mindjárt az abortusz kérdése. Megintcsak gyerekkoromból hoztam egy nagyon szimpla tudást: Embert ölni bűn. És a bűnös mindig megbűnhődik. Előbb vagy utóbb, de megbűnhődik. És: Isten nem ver bottal.
Porbaf*ngó porontyként ott bukdácsolva a felnőttek között (akik, úgy emlékszem, mindig beszéltek, tettek-vettek és beszéltek: ha nem tették (nem beszéltek), akkor, tudni lehetett, hogy most valami baj van --- vajon a gyerekek így látnak minket is? mi is mondig beszélünk?:-)), szóval, bukdácsolva a felnőttek között mindenféle történetet hallottam.
Lehet, hogy csak egyszer-kétszer beszéltek abortuszról (és előttem bizonyára nem nyíltan kimondva, hanem csak félszavakban, gondolhatták, csak számukra érthetően). Mégis innét eredeztetek egy "tudást" (mert nagyon réginek tűnik számomra és máshonnét nem tudom eredeztetni).
Egyrészt emlékszem egy hangsúlyra. Ha a környezetemben valaki azt mondta valakire (éppen "kibeszéltek" a családban valami falubelit...), hogy: "kikapartatta magát" (úgy emlékszem, hogy hangzott el ilyen), akkor azt olyan hangsúllyal mondta, mintha az mondta volna "az meg megőrült" (volt abban a hangsúlyban valami elutasító, száraz tónus és egyértelműen félelem is). És amit ilyen hangsúllyal emlegetnek, az, gondolhatja már egy gyerek is, még ha nem is tudja miről beszélnek, az csak nagyon rossz lehet.
A másik pedig: "Isten nem ver bottal." Én még ma is azt gondolom/hiszem (tehát ez egy nagyon primer hiedelmem, nagyon korán kódolhatták belém:-)), hogy az a nő, aki kisfiút szeretne és "elveteti" a kisfiát, annak az a büntetése, hogy nem fog kisfiút szülni és az a nő, aki kislányt szeretne és "elveteti" a kislányát, annak az a büntetése, hogy nem fog kislányt szülni. Így (is) működik az isteni igazságszolgáltatás.
No, kikapcs! Túl sokat fecsegek:-)
ü
bbjnick
bbjnick! miféle istene van önnek, aki csak a nőket veri a botjával? maga szerint a nők szokták elvetni kislányaikat és kisfiaikat? és kína? ahol az egy gyerek/család égisze alatt a 20 éves alattiak körében 32 millióval több a fiú (2009 áprilisi állás; British Medical Journal)? az arány exponenciálisan romlik. jót fogok mulatni, amikor a 3 milliárdos kína lakosságának 95%-a férfi lesz. selyemtopánkáimat vígan lengetem a felhőszéleken, s koccintok magával kedves. két pezsgő és kaviár között majd elbeszélgetünk, hogy kegyed most akkor nő vagy férfi alakjában kíván visszatérni majd a földi bolygóra.
VálaszTörlésÁlljon meg a menet!
VálaszTörlésNe feledkezzünk meg azon (szépszámú) esetekről, mikor a "hímnemű" nem akarná az abortuszt s bármi áron elkerülné, házasodna - de az "asszonyok" kupaktanácsa: a két "mama" meg a "megesett leány" együtt döntenek úgy, hogy a "pasikat" kihagyják az ügyből - jobb lesz csak kész tények elé állítani őket…
Mellesleg a kínaiak sem hülyék: éppen most van fordulóban a tendencia, igaz, legelébb az immigránsok között. A kínai családnak, kiket kicsit ismerek, két lányuk van. A pezsgőt utálom. A kaviárt nemkülönben, ámbátor nem nekem ajánlotta "kiskegyed".
MP
bbjnick,
VálaszTörlésaz a véleményem, hogy a gyerekek /már amelyik/ állatkínzási hajlandósága elsősorban nem a kínzás öröméről szól, bár ilyen is van, a gonosz ott lehet a kicsikben is, hanem a hatalomról -ez még közel áll a szadizmushoz-, és leginkább a halállal való találkozásról. egy paraszti környezetben felnövő gyerek, ha nem kattan valamiért a kínzásra, akkor a maga "természetességében" éli meg ezeket. a munka, a mindennapok része az állatokhoz kapcsolódó cselekedetek sora. legyen ez táplálás, gondozás, és segédkezés a végső aktusnál. hogy ez e az állatok sorsa feltétlenül, az nem biztos. más kultúrákban másképpen gondolják.
érdekes amit a jószágok gondozottságáról és a gazdáról kialakult képről mondasz. illetve az természetes, persze, hogy az alapján alakul ki a gazda megbecsültsége, vagy megvetése. csak az a furcsa, mikor valaki kijár a jószághoz, simogatja, becézgeti, füle tövét vakargatja, szinte eljátssza a rajongást, majd a megfelelő időben felhömbörgeti a disznót, akit mondjuk karcsiként tisztelt, aztán belevágja a kést a torkába a és a szeretett lény halálhörgése közepette, még forgatja is azt. tudom, hogy ez így természetes, így tanulta, ezt követeli az életmódja, a megélhetés kényszere, de azt a nagy szeretetet talán nem kéne eljátszani. az a szeretet és büszkeség inkább a birtoklás büszkesége, a de szíp az én tulajdonom érzése, mintsem az igazi szereteté. persze a nagy és igaz szeretetben meg éhen halhatna.
erre mondja a láma, hogy rossz karma parasztnak lenni, csupa ölés az élete. :)
az abortuszról csak annyit, és ez már a madámnak is szól, hogy nyilvánvaló ugyan, hogy a férfi sokszor nyomást gyakorol, elősegít, tanácsol, stb, de azért a végső döntést a nő hozza meg. és hányszor az az alap, hogy elhagy a józsi, ha nem öletem meg a gyereket. a mérleg serpenyőjében a sörszagot böfögő, más nőket is szívesen lerendező, verekedős józsi, és az ő megtartása, a másikban pedig az ölés. érhet e ennyit józsi? :
mindenesetre a férfi esetleges közreműködését érzelmi játékát nem elhanyagolva, a végső felelősség a nőé. belőle szakítják ki az életet.
isten nem ver bottal. nem tudom, mennyire könyvel pontosan, mennyire figyel mindenkire. inkább azt gondolom, ez is a nő kezében van. ha a további élete illeszkedik az ölés természetességébe, akkor maga teremti meg a büntetést. viszont az igaz, mély, belátott, feldolgozott, és elengedett megbánás elmossa a következményeket. vagy halványítja.
Elnézést az előbbi kitörésért, de méltatlannak tartottam, hogy egy első hullámos (Maggie Humm és Rebecca Walker felosztása szerint, azaz XIX. sz. és XX. sz. eleje) feminista szellemben gyökerező általánosítás alapján rakjanak mindenkit egy kosárba. Ezt ne.
VálaszTörlésÉs főként ne Magyarországon, ahol a "gyerekvédelem" olyannyira hamis lózungjával (hiszen ők engedélyezték a Ratkó-kor után az abortuszt is) annyi férfit nyomorítottak meg egy életre, s ennek az örökségét nyögik annyian ma is.
Félreértés ne essék: megfigyelőként tapasztaltam ezt, de hányszor!
Griftnek igaza van abban, hogy az ölés sokszor lehet a "van rá hatalmam" puszta és végletes kimutatása is. Nem csak állatokkal szemben. Sajnos.
Jelenleg viszont ott tartunk, hogy egy lelkes (falun talán sohasem élt) állatvédő - bicsérdista - feminista egy főzős blogon nyiltan ócsárolhatja a húsevőket és kinyilváníthatja, hogy a legszívesebben felkoncolná valamennyit… Akkor most???
Tanácstalanul maradok őszinte híve MP
bbjnick,
VálaszTörlésLOL
"Mindig kicsit zavarban vagyok, ha jobb társaságban kell megnyilatkoznom, mert nem tudom nem úgy érezni, hogy túl egyszerű a világképem az emelkedett társalgáshoz:-)"
á, hidd el az emelkedett társalgók jobban zavarba jönnek a tiszta, egyszerű igazságoktól, és a tisztán, egyszerűen igazat beszélőktől. :)
MP, hát persze. senki nem feledkezett meg. nem feledkezünk meg azoktól a női rokonokról sem, akik kislányok csonkítását végzik személyesen kormozott üvegcseréppel (tulajdonképpen kinek is az elvárása miatt?) senki nem állította, hogy a kínaiak hülyék. épp ellenkezőleg: tudják, hogy a gyereknek tesznek jobbat, ha fiúnak születik. tudja, itt és most éppen csupán a nyelvi fordulatokra utaltam, csak úgy, mintegy a megbotránkoztatás reményében (ezen mindig nagyon értetlenkednek a geddvess fijjugh). és tudja még mi? igaza van: a maga nemében minden nő első generációs a saját életében. próbálja ki. elárulom, a pezsgő nekem sem a kedvencem, majd valami mást inkább...
VálaszTörlés@Madame Chauchat!
VálaszTörlésTudja, én még a régi iskola képviselője vagyok.:-) Én még úgy tudom (gondolom), hogy egy gyermek az egy férfi és egy nő lelkes együttműködésnek gyümölcse. Áldás. Közös akarat közös eredménye. A felelősség hasonlóképpen közös. Bármelyikük ezt a közösséget megbontja, felrúgja, akár a férfi, akár a nő, az...
És: mivel (mint írtam) a régi iskola képviselője vagyok a nemi identitás szabad megválasztásának lehetősége is elég távol áll tőlem. Nagyjából annyival elkönyveltem már ezt igen régen magamban, hogy nőnek sem lennék jobb, mint amilyen férfinak vagyok, úgyhogy...:-)
Egy pohár pezsgőt bármikor szívesen:-)
ü
bbjnick
/csak zárójelben: a kép a müncheni asam templomban készült. hívják nepomuki szent jános templomnak is./
VálaszTörlés@bbjnick: nincs is miről fecsegni tovább. hozom a dom perignont a bárányfelhőkre. esetleg csinálok egy koktélt.
VálaszTörlés@Grift!
VálaszTörlés"az a furcsa, mikor valaki kijár a jószághoz, simogatja, becézgeti, füle tövét vakargatja, szinte eljátssza a rajongást, majd a megfelelő időben felhömbörgeti a disznót, akit mondjuk karcsiként tisztelt, aztán belevágja a kést a torkába a és a szeretett lény halálhörgése közepette, még forgatja is azt" --- írod.
Én ilyen becézgetős, vakargatós gazdát nem igen ismertem. Nem mondom, hogy nincs ilyen, mert azért találkoztam én is hasonlóval, de ez sokkal inkább valamiféle "irodalmi" jelenség, mint a mindennapi élet megszokott karaktere:-)
Egy földművelő/állattartó (ha komolyan csinálja) iszonyú keményen dolgozik, nemigen van ideje, energiája az önképépítgetésre vagy az önmagának való szerepjátszásra, tetszelgésre.(A Móricz-regényekben is a dzsentrik jellemzője ez az állatokkal való komázás.)
Én úgy láttam, hogy egy paraszt, ha öl (vág), magára a munkafolyamatra figyel, hogy minél szakszerűbben, pontosabban (és ad absurdum: kíméletesebben) hajtsa végre (a vágás, a bontás nem egyszerű dolog, rengeteg hibát lehet elkövetni, könnyen tönkre lehet tenni a végterméket):-)
És:"isten nem ver bottal. nem tudom, mennyire könyvel pontosan, mennyire figyel mindenkire. inkább azt gondolom, ez is a nő kezében van. ha a további élete illeszkedik az ölés természetességébe, akkor maga teremti meg a büntetést. viszont az igaz, mély, belátott, feldolgozott, és elengedett megbánás elmossa a következményeket. vagy halványítja." --- írod.
Igen. Ebben nincs közöttünk ellentmondás:-)
ü
bbjnick
@Mormogi Papa!
VálaszTörlés"Ne feledkezzünk meg azon (szépszámú) esetekről, mikor a "hímnemű" nem akarná az abortuszt s bármi áron elkerülné, házasodna - de az "asszonyok" kupaktanácsa: a két "mama" meg a "megesett leány" együtt döntenek úgy, hogy a "pasikat" kihagyják az ügyből - jobb lesz csak kész tények elé állítani őket…" --- írod.
Bizony, ez elég gyakori! Én is találkoztam nemegy ilyen esettel. Gondolkoztam is rajta, figyeltem is, hogy mi történik ilyenkor és arra jutottam, hogy (ilyenkor) egy reménybeli apa csak egy dolgot tehet: ragaszkodik apai jogaihoz. Ha erre rámegy a kapcsolat, akkor menjen rá:-(
ü
bbjnick
én régen nem ismertem gazdákat, városi gyerek vagyok. az én parasztképem irodalmi és film alapú volt. :)) aztán később láttam gazdákat akik a világgügyögés hatására már így becézgették a jószágot. persze láttam szikár, az általad leírt módon bánót is. na, mindegy is nem könnyű élet az.
VálaszTörlésKedves bbjnick!
VálaszTörlésRáadásul a gondoltam esetben csodálatos egyetértés valósult meg a két majdnem-nászasszony között - pedig… Az egyik attól félt, hogy a vallásos férje (maga is az volt egyebekben) nem menne bele és ráborítaná az asztalt, így sosem tudta meg. A nem vallásos pedig attól tartott, hogy a vallással nem törődő, viszont szigorú falusi parasztmentalítású férje szintén ráborítaná az asztalt, meg a lányára is, hogy "mér' nem vigyáztak." Nem tudta meg ő sem.
Lám, a "képzelet szül képzelt okokat".
Az már csak nyilvánvaló, hogy mindenért ez a kettő, a két pasi a hibás, nem?
OFF:
VálaszTörlésEz sem esik messzire az Ibér Félszigeten:
http://www.mult-kor.hu/20091009_monasztikus_haromszog_portugalia_sziveben
MP
"Én még úgy tudom (gondolom) hogy egy gyermek az egy férfi és egy nő lelkes együttműködésének gyümölcse. Áldás. Közös akarat közös eredménye. A felelősség hasonlóképpen közös. Bármelyikük ezt a közösséget megbontja, felrúgja, akár a férfi, akár a nő, az..."
VálaszTörlésPezsgőm nincs, de szavait őszintén és hálásan köszönöm, bbjnick.
MP, köszönöm a linket! úgyis előttem egy nagyobb portugál túra, persze már nem idén:(
VálaszTörlésleskelődő, ez a gazember bbjnick meglepően sokszor ír jókat. nem tudom hogy csinálja... :)
VálaszTörlésIsten tartsa meg a jó szokását :-)
VálaszTörlésMP
@Bbjnick:
VálaszTörlésPontosak a megfigyeléseid, nagyon pontosak. Nem vagyok állattartó, csak hobbi szinten. Amikor tél közeledtével túl adtam első birkáimon, összefacsarodott a bennem minden, mert láttam hogyan bántak velük, pedig csak szakszerűen tették a dolgukat.
A tizenhét év amit itt töltöttem, egy falu kifordulásának is története. Hogyan lesz állattartó földdel bíró emberekből félvárosi helyét kereső, néha azt is mondhatnám lézengő vidéki.
A földjét már nem műveli, kap betakarításkor krummlit, kukoricát - ezzel aztán házal, mert nincs akivel feletesse.
Az összes földet a nagybirtokos volt tsz elnök bérli".
Viszont lehet bodzát szedni a vízmosásokban.
Az erdőben is lehet gombászni, meg karvastagságú fadarabokat szedegetni engedéllyel.
Köztes állapot a mai - fenn is és lenn is. Nem tudom merre fordul, hol állapodik meg?
A pénz mindenek feletti imádata, vagy az önbecsülés, a tartás, az önkifejezés kerekedik felül.
Ez utóbbira már látok próbálkozásokat, mert kezdi erejét veszíteni az álságos lierális, mocsárduma.
Insz...
Inszeminator,
VálaszTörléssokat hallani hogy ez a válságnak nevezett akármi tulajdonképpen valamiféle esélyt is jelent a dolgok újragondolására, ha úgy tetszik a kabát újragombolására.
Ahogy hallani, sok ország és a bennük élő polgárok élnek is ezzel a lehetőséggel, de minden bizonnyal egyelőre mi nem tartozunk bele ebbe a körbe.
És itt most nem csak az anarchiába navigált magyar állami struktúrára gondolok, hanem sokal inkább az egyszeri magyar polgárok totális impotenciájára, illetve cselekvésképtelenségére.
Mikor, ha nem most volna esély arra, hogy a vidéki ember végre beintsen ennek az egész szarkupac struktúrának egy nagyot és kezébe vegye a sorsát. Igaz, ehhez le kéne végre mondani néhány hamis urbánus illúzióról és újra földet kéne művelni, állatokat kéne tartani, kenyeret kéne sütni.
Soha nem késő.
tudod, gasper, szép, ahogy ezt mi így kigondoljuk, de mondjad ezt egy parasztnak, mármint a miért nem termel, miért nem tart állatot dolgot. ha rosszkedvében kapod, bizony homlokon taszítana a kapanyéllel. :)
VálaszTörlésmondjuk gazdálkodik 10 hektáron, és termel ezt-azt, aztán leszerződik jóesetben a terményre, szinte önköltségi áron, és sehol nincs vele. csak dolgozott jó sokat a semmiért.
rosszabb esetben nem szerződik és a végén örül, ha megveszik tőle valamennyiért. vagy nem veszik meg. vagy olyan árat diktálnak a felvásárlók, hogy belegebed.
versenyezhet az eu-s paraszttal, aki sokkal nagyobb támogatást kap.
amíg ilyenek a támogatások, amíg ilyen a felvásárlás rendszere, addig tehetetlen. a nagyok persze lepacsizzák a felvásárlást, sőt kitalálják, hogy mikor mit vessenek amit jóáron felvásárolnak, aztán mikor a kicsik a következő éven ugyanazt vetik, ültetik, akkor érdekes módon már nem kell a termény a kutyának sem, mert azon az éven a nagyok már mást termelnek, és annak van nagy ára. a kör bezárul.
ha nem erről beszélünk, akkor a bogár lászló féle váljunk le a rendszerről, tartsunk fenn kis önfenntartó egységeket dolognál tartunk, ami nem biztos hogy megy.
amíg a kenyérsütés drágább otthon, mint a lidlben megvenni, és igény viszont nincs a jóra, addig marad a bolti vásárlás. meg a fornetti.
és az a nép amelyik hajlandó lakás, lapostévé, kocsi, stb. vonalon, a valuta ármozgással nem számolva eladósodni, az talán reménytelen is. most lapít, állami segítséget vár a megemelkedett hitele miatt, és vár az újabb fellendülésre, mikoris újból eladósodhat, fedezet nélkül, a fogyasztási javak frontján.
hogy ebből mi lesz, és hogyan lehetne ebből a körből kilépni, nem tudom.
Ez mind igaz, mármint amit a termények felvásárlásáról írsz, de! Hogy a kib*szottkurvaéletbe van az, hogy a fél-, vagy tán teljesen feudális birtokviszonyok közepette a két háború közötti magyar paraszt meg tudta szervezni a Hangya Szövetkezetet, melynek működőképességét nyilván nem kell ecsetelni.
VálaszTörlésPersze itt tolok is egy satuféket, hiszen azóta volt egy felemásra sikeredett kolhozosítási kísérlet, aztán egy tökéletesre sikerült téeszesítés a konszolidáció éveiben, amire még ma is szép emlékként gondolnak vissza a zemberek (volt támogatás, dőlt a sok lila Ady, volt szovjet piac, volt feldolgozóipar stb). És akkor a renccerváltás utáni két évtized további vívmányairól ne is beszéljünk, hiszen eljutunk az általad említett körhöz, amiből én sem tudom, hogy hogyan lehet kilépni.
Erre írtam én fentebb, hogy itt még a válságnak nevezett dolog sem képes kiváltani valamiféle katarzist. Komoly mentális és kulturális problémák vannak itt.
Külön tanulmányt igényelne az a magabiztos rámenősség, amivel az ipar és a kereskedelem minden vonalán legelőször a jövedelmező ágazatokat szűntették meg már 89 elején (!), majd ahol ezt nem sikerült, ott eladták-kiszervezték-majdazújtulajdonosmegszűntette - és nekünk csak a csődtömeg maradt. Amiből az utolsó grandokat éppen a jelenlegi dicsőséges megszűntnekhazudott koalícó vonta-vonja ki.
VálaszTörlésMi meg maradunk a szoáréban.
MP
@Inszeminator, @Grift, @Gasper & @Mormogi Papa!
VálaszTörlésVessétek meg öreg blogfeleteket, de én mást nem tudok gondolni és mondani, akár tetszik nekünk, akár nem, szerintem (lényegében) nincs más megoldás:
"...A magyarságnak végzete a föld. Ha elveszti megszűnik. A középosztálya pedig azért annyira bizonytalan, szinte pincsikutya-szerűen morzsaleső, kiszolgáltatott és gyáva, mert nincs alatta semmi. Nincs alatta a paraszt, a földben álló ember. Meg kell teremteni az új magyar parasztot, a művelt, szakszerűen dolgozó mezőgazdálkodásból élő családot, amely a saját iskoláiba járatja a gyermekeit, a kor legmagasabb, a vezetésre is képesítő műveltségével szereli fel, szövetkezetekbe tömörül és a magyar létezés alap formáját adja. Nem az a kérdés, hogy ez az réteg hány tagú lesz és a dolgozó népesség hány százalékát adja, hanem, hogy erre a rétegre ráépíthető-e egy népi-nemzeti középosztály, s hogy a kettőből együtt lesz-e ország vezetést meghatározó elem. A középosztály gyengesége alapzat nélkül szükségszerű. Az idegeneket kiszolgáló off shore kormányzat eltávolítása után azonnal meg kell kezdeni a telepítést, mert az idegenek beözönlését, földvásárlását és egyúttal uralomra jutását csak így lehet megakadályozni. Ha nincs eladó magyar föld, ha minden darab termőföldön, a táj szerint száz, kétszáz, háromszáz hektárra parcellázva fiatal magyar család gazdálkodik és mindegyik bizonyos lehet benne, hogy gyermekei örökölhetik tőle ezt a földet. A nyugdíj gondok egy részét is automatikusan megoldja, ha ezeken a tanyákon, bokor tanyákon, falvakban több nemzedékes nagycsaládok élnek, nem gondtalanul, hanem tisztességes jólétben. Ez az életforma a kisvállalkozás felkarolásának, piacának is egyetlen lehetősége, hiszen ezeknek a gazdaságoknak számos ipari szolgáltatás, rengeteg élőmunka kell. Tudomásul kell vennünk, hogy a nagybirtok, a részvénnyel megvásárolható föld a magyar halál, a családi birtok, a közepes méretű gazdaság, körötte kertekkel az élet. Nem az a kérdés, hogy lesz-e így versenyképes piaca az itt termelt árúnak, mert az állami segítséggel megteremthető, hanem azt kell tudomásul venni, hogy ez a régi magyar életforma nem mást, mint életet, magyar életet termel. Megmaradást terem. Egyenes úton."
http://www.miep.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2692:csurka-istvan-egyenes-uton&catid=40:csurka-istvan-irasa&Itemid=53
ü
bbjnick
bbjnick! nem hiszem, hogy ne értene bármelyikünk maradéktalanul egyet a fentiekkel. a megvalósítás körül viszont kérdőjelek ágaskodnak, felkiáltójelként. felfogja e majd valamelyik kormányzat, hogy ennél nincs fontosabb. meg tudja e teremteni ennek a létnek a gazdasági, financiális feltételeit. lesz e támogatás, elegendő, a mezőgazdaságban? lesz e tisztességes áron felvásárlás. lesz e valódi és összehangolt falugazda hálózat? képes lesz e kisebb nagyobb farmerjellegű gazdaságok valamekkora közössége szövetkezni? és még lehetne sorolni.
VálaszTörlésés lesz e kikezdhetetlen nemzeti akarat a földeladás megakadályozására, és lesz e a már most is jelentős földterületeket érintő zsebszerződések törvényi felmondására?
egyáltalán képes lesz e az ország önvédelemre? és ha igen, mi annak az eu konform módja. kell e nyitni az orosz felé, hogy piacot szerezzen a magyar mezőgazdaság?
lesz e a politikai lózungok után következetes cselekvés?
nincsenek válaszaim.
@Grift!
VálaszTörlésHogy válaszolni tudjak (no, nem az általad feltett valamennyi kérdésre:-D), előkerestem egy régebbi bejegyzésemet (amiben van egy dokufilmes hivatkozás). Újraolvastam a bejegyzést (amit a dokufilmes hivatkozás miatt kerestem elő:-)) és úgy találtam, hogy stimmelne ide, előző kommentedre válaszaként (is).
Engedelmeddel idehivatkozom (ha van van rá kedved, indíttatásod), olvasd el:
http://magyarido.blog.hu/2008/09/29/kit_mi_motival
ü
bbjnick
Csakis apró adalék információnak - részben a kommentekben - hogyan is csinálják ezt északon:
VálaszTörléshttp://hobbiszakacs.blog.hu/2009/09/24/a_sved_gazda_sajat_piaca
Más.
Nem vígasz, de mások is el... A múlt évben valamikor olvastam (talán a Le Monde elektromos kiadásában) a nagy lelkendezést, hogy évek óta először a születések száma nagyobb volt a "hatszög" területén a halálozásokénál. ÉS egyébként is nőtt a lélekszám.
Mint Jean-Marie LePen mondhatná: ha létezne kimutatás a növekmény, vagy a születések tekintetében az összetételről... nagyon nem véletlen,hogy éppen az efféle felmérések számítanak manapság szalonképtelennek - hogy régiesen fogalmazzak.
Üdv MP
bbjnick, értelek, de ezzel csak a kérdéseim szaporodtak! :) ki lesz motivált és mitől?
VálaszTörlésMP. ehhez a svéd mintához kell a svéd gazda tisztessége. nálunk a gazdapiacon a kolbász a dögkútról van, a bio zöldpaprika a megkent bio ellenőrtől lett bió, a többi gazdaterméket a pesti nagybanin veszik. a tejfel keményítővel tuningolt. a múltkor ellenőrizték a magán tejárusokat a piacokon, nem emlékszem már az arányokra, de a nagy részük vizezte a tejét. ezek vagyunk mi.
itt vagy csoda történik, vagy megyünk a szemétdombra. jelenleg ott a helyünk.
A nagy kérdések után előjövök egy aprósággal.
VálaszTörlésKorábban ugyebár a népek barátsága jegyében volt táncikálás muzsikálás, dobogós hepaj, hadd bámuljon a mép.
Ezek hálistennek megszűntek.
Amit apróságnak nevezek, az a falunapok, ilyen olyan rendezvények szaporodása.
Ma nálunk, holnap nálatok a jövő héten amott. Pedig válság van, és pénztelenség.
És jön a levél, hogy immár bevált, s legyen ismét összefogás, sütés főzés, járuljon mindenki jozzá ahogy tud stb...stb.!
És jönnek a helybéliek, és jönnek a szomszédok lovastul szekerestül, mert meg akarják mutatni magukat, és azt is látom amint az itteniek időnként felsorakoznak s indulnak valamerre. És teszik mindezt saját zsebből, jókedvből, mert szükségét érzik valaminek. Senki nem kényszeríti őket. Mennek, és jönnek.
És nem pártgyűlésre!
Apróság, tudom - de valamiféle önmegvalósításra, a szürkeségből való kilépési vágyra utalnak az egyre távolibb vidékekről is érkező felhívások.
Nemrég Győr felé Csókakő mellett mentem el. Jártam ott korábban, már azt sem tudom miféle ürüggyel, de ahogy az ottaniak a várukat csinosítják ünneplik igencsak elgondolkodtatott.
A "fesztiválok" elszaporodása is valami feltápászkodási kisérlet.
Az, hogy vagyunk, ezek vagyunk, vannak értékeink, önállóak , életképesek vagyunk.
Ezekből az "apróságokból" mindenhol kinőhet valami. Erősítheti a helyiek önbecsülését, ami nélkül semmi nem képes kialakulni.
A Csurka idézet igazságai mellett, én a fentieket látva és tapasztalva már kevésbé vagyok pesszimista.
Úgy látom a magárahagyottak mozgolódnak, és ez tetszik nekik.
Insz...
inszeminátor, ezek nem kicsiségek, ezek, -ha nem fékezem a pátoszra való hajlamomat- azt kell mondjam reménysugarak. :)
VálaszTörlésKedves Feleim!
VálaszTörlésCsak azok az arányok… Mikor épp' 10 éve keresgéltünk az egykor jobb (de mennyivel!) napokat látott Terézvárosban lakást, hogy megromlott egészségű Édesanyám közelébe menjünk (jól kitoltunk magunkkal egyébként) szóval volt egy ház, de valóban csakis egyetlenegy, ami más volt:
A szinte frissiben, önerőből felújított lépcsőházban tablókon fényképek álltak a házról - tíz - húsz - harminc - ötven és kilencven évvekkel korábbról; volt képsorozat a felújítás menetéről és így tovább… A jogos büszkeség és munka valahogyan összeérett a lakókban. Sajnos, a lakás nem felelt meg.
A többi ház viszont, beleértve ezt, amit végülis választottunk…
Üdv
MP
@Grift & @Inszeminator & @Mormogi Papa!
VálaszTörlésA fejétől büdös a hal --- hogy valami nagyon eredetit is mondjak:-D Ma sem (s még ebben az állapotában sem) az ú.n. "néppel" van elsősorban a gond, hanem azokkal, akik (valamilyen számomra megfejthetetlen rejtélyes okból) jogot formálnak a "vezetésre". Hogy ez az elit-plebs viszony lehet másmilyen is, mint amilyen most, erre is próbáltam utalni, mintát adni a magyarido.blog.hu-n a két Fotográfia... bejegyzéssel.:-) Ebből, az ott bemutatott attitűdből aztán már sokminden következik...:-)
ü
bbjnick
értem én, és ezt véltem kiolvasni a fotográfiából is. és várom a harmadik részt. kíváncsi vagyok hova fut ki a gondolatmenet.
VálaszTörlésés ezúton köszönöm, hogy felhívtad a filmre a figyelmem, másképpen nem tudom mikor akadtam volna össze vele.
:)