2010. április 23., péntek

elment egy olvasó



látod milyen furcsák az események?

zichy ödönről akartam írni, meg a lincselésre mindig hajlamos tömegről, és arról, hogy görgey kimenti őt a vérgőzös nép kezéből, hogy aztán méltó módon fellógassa. elkezdtem keresgélni a neten a témában, és szomorúan láttam, hogy egy blogger megelőzött már februárban, azon a napon mikor mi utoljára váltottunk levelet.

így, bosszankodva letettem a zichyről, és itt álltam lefagyva, téma nélkül, az olvasók meg várják a holnapi szöveget.

és jött a hír. hát baszki, kihúztál a szarból. nem kell kiagyalnom valami történetet. ki lett agyalva egy másik. meghaltál.

most biztos jól kinevetnél, épp, hogy eléri az állandó olvasóim száma a húszat, már megint csak tizenkilenc van.

tudom, hogy nem olvasod, most mély sötét semmi van, aztán az út.

rövid legyen, segítővel, jó születéssel!


23 megjegyzés:

  1. ki? málnási?

    isten nyugosztalja.

    VálaszTörlés
  2. hát nem. egy, az oldalt látható rendszeres olvasók közül.

    VálaszTörlés
  3. Oldalt még mindig húsz van.
    Rendes dolog.
    Insz...

    VálaszTörlés
  4. Fura dolog az elmúlás, a halálhír kezelése a webkettőn, főként akkor ha az életben személyesen ugyan nem, de egy ilyesféle virtuális közegben mégis valamiféle kapcsolat alakul ki az illetővel.

    Őszintén szólva amióta blogolok, erősen foglalkoztat ez a kérdés, de most találom magam először ilyen helyzetben. Egyik héten még kommentel, életjelt ad magáról az esetleg még arcról sem ismert nick és nem is sejtjük, hogy az lesz élete utolsó hozzászólása a blogoszférán.

    Fura dolog ez a virtualitás is, hiszen személytelensége ellenére, az írás által mégis közel képes hozni embereket. Sőt bizonyos esetekben egy-egy nick kommentjeiből sokkal többet megtudunk a mögötte lévő emberről, mint akárhány személyes találkozó által.

    Nem tudom, hogy most ki halt meg, de kívánom neki hogy nyugodjék békében.



    Insz: "Oldalt még mindig húsz van."

    Én a mobilom névjegyzékével vagyok így: még mindig tárolom nagyszüleim otthoni telefonszámait, de sajnos már barátaim között is akad olyan, akit hiába hívnék. Egész egyszerűen nem bírom kitörölni ezeket a számokat.

    VálaszTörlés
  5. nekem is volt olyan számom, amit csak tíz év múlva töröltem ki a telefonból. szar dolgok ezek. és ez az oldalthúsz is. nem tudom meddig olvasott, meddig volt ereje, de le már nem jelentkezett. pedig nem volt hanyag lány.

    VálaszTörlés
  6. húbazmeg! egyszer én sem jelentkezem majd! de tényleg. :o(

    VálaszTörlés
  7. nem lehetne egyszer összejönni? fésztufész?

    VálaszTörlés
  8. kivert a víz, libabőrös vagyok:(
    és én is állandó olvasó vagyok, bár nem tudom, meddig?

    VálaszTörlés
  9. vero, dehogynem. bármikor és szívesen.

    grift

    VálaszTörlés
  10. és azt hiszem meg kell nyugtassam a kedves olvasókat, ez a dolog szegény barátnőnk egyéni akciója volt, nem valami fátum ami a blog olvasóin megy végig. :)
    ezen ő is nevetne

    g.

    VálaszTörlés
  11. így nem kell abbahagynom. nagy megkönnyebbülés :o))

    VálaszTörlés
  12. Akartam is mondani, Málnásimackó, hogy az utóbbi időben kikoptak a hölgyek innen. Majdnem lelkiismeret-furdalásom volt, hogy kvázi "elüldöztük" őket. Pedig néha olyan jó civakodni :-)
    Most fájhat a fejem más miatt...

    A telefonszámok nálam is túlélnek. A karórám meg a számítógépem memóriájában, a mobilomban, a régről eltett határidő-naplókban és címjegyzékekben - de még a megőrzött régi stáblistákban is...
    Meg van egy-két virtuális emlékszám is abból az időből, mikor a budapesti számok még hatjegyűek voltak... A legelső, amit gyerekkoromban megtanultam akkor veszett el, mikor új telefonközpontra kötötték a hatkert. De belém ivódott a lakcímmel együtt, mikor még nem volt irányítószám se.
    Gasper, említettél egy régi telefonkönyvet is, amit nem vettél meg - túl drágán mérték...

    VálaszTörlés
  13. Gasper:
    "Őszintén szólva amióta blogolok, erősen foglalkoztat ez a kérdés, de most találom magam először ilyen helyzetben. Egyik héten még kommentel, életjelt ad magáról az esetleg még arcról sem ismert nick és nem is sejtjük, hogy az lesz élete utolsó hozzászólása a blogoszférán."

    Azt hittem csak az idősebb korosztály gondjai ezek.
    Néha nekem is eszembe jutott ilyesmi, s mindig borús lett a hangulatom.
    Insz...

    VálaszTörlés
  14. insz/ no, azért gasper is elhányta már a csikófogát!

    VálaszTörlés
  15. MP,
    igen, a központi antikváriumban hevert hónapokig egy 1938-as budapesti telefonkönyv, 8000 forintért. Gondoltam is magamban, elmentek ti az anyukátokba, hogy ennyi pénzért árultok egy egyébként tisztességes kordukumentumot!
    Miután több felmenőmet is megtaláltam a telefonkönyvben, engedélyt kértem, hogy pár fotót csinálhassak. Ezeket a fotókat most is őrzöm, elég döbbenetes dolog főként azért, mert gyakorlatilag tesközelbe hoz egy kort és annak hétköznapi szereplőit.
    Ennyi a történet, pedig micsoda pazar olvasnivaló lenne egy 1938-as budapesti telefonkönyv. Mondjuk megnézhetem a Philadelphia kávéház elérhetőségét, gondolatban rendelhetek egy szürke taxit, felhívhatom nagyapám építészirodáját, dédnagyapám építési vállalkozását, vagy akár a Pesti Hírlap szerkesztőségét.

    Insz, vero,

    bizony, bizony. Az a fránya csikófog. :)))

    VálaszTörlés
  16. @Gasper: Jó, hogy most részletesebben kifejtetted - ez már felér egy mikro-poszttal.

    @Insz...: Dehogy, dehogy... Az embernek később valós ok nélkül sosincs olyan halálfélelme, mint kamaszkorában. Furcsamód a valós dolgoktól félés kioltja.

    Jól nézek ki én is... Ma reggel, mikor a tükörbe néztem borotválkozás közben (ritka esemény, mivelhogy bő 30 éve szakállat viselek; így a beretválkozás csak részleges és fehér holló) mondok, belenéztem a tükörbe.
    És beugrott az 1953-as Georges Arnaud filmből (ő írta a kisregényt) "A félelem béré" -ből a borotválkozós jelenet. Mikor a másik teherautón a német reggel megborotválkozik, hogy illendőképpen nézzen szembe a sorsával.
    Érdemes megjegyezni, hogy aki játszotta: Peter van Eyck (szül: Götz von Eick; 1911, Steinwehr, Pomerania, Németország - ma Kamienny Jaz, Lengyelország) 91 filmben játszott, egészen 69-ben bekövetkezett haláláig. (Sokszor német tiszteket, mint Erich von Stroheim is, aki valójában sohasem volt katona.) Korábban hangszerelt Irving Berlin mellett, volt Orson Welles színházi asszisztense, Billy Wilder ajánlotta be egy rádióhoz, de írt revűket és több helyen zongorázott.

    VálaszTörlés
  17. Bár inkább duplikálhattál volna Zichy Ödönről... Vagy hevertél volna inkább téma nélkül...:o(

    VálaszTörlés
  18. Kedves Gift!
    Magvas írások, figyelemre méltó közlendők, csak: Építő agy-outputok kontra helyesírás-hanyagolás! A tulajdofőnevek, mondatkezdő betűk NAGYOK!
    Alkalmazkodj Kedves Gift, a helyesírás nem lehet tárgya a változtatási szándékoknak!
    Nagyapó

    VálaszTörlés
  19. szegény barátnőnk? kikoptak a szegény hölgyek? miféle képmutatás ez? sose néztek magatokba? miféle világot csináltok?

    VálaszTörlés
  20. kedves nagyapó! értem.
    persze figyelembe nem veszem. szamárság. :)

    VálaszTörlés
  21. elma, nemigen értem magát. most mi van? :)

    VálaszTörlés