:-)) A szem anatómiája A szemgolyó az emberi szervezet egyik legérdekesebb, legdifferenciáltabb szerve. Nagysága a testfelület kb. 1,5%-át teszi ki, a környezeti tájékozódásban való fontossága azonban körülbelül 80%-os jelentőségű. Működését legszemléletesebben a fényképezőgép működéséhez hasonlíthatjuk. A fényképezőgép lencséje az emberi szemben a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg (törőerő összegződik), a blendét a szivárványhártya alkotja, a blendenyílás a pupillának felel meg, a fényképezőgép lencséje és a film közötti távolság az üvegtesti teret adja, a film pedig az ideghártyát (retina) reprezentálja.
érzékszerv (receptor) lenne. A fény fotonenergiáját a retinában lévő idegelemek elektromos és kémiai ingerületté alakítják, majd ezeket az ingerületeket a tényleges idegrendszer vezető elemei (látóideg) az agy nyakszirti lebenyének meghatározott részeihez vezetik, ahol az elektromos információ bonyolult idegi mechanizmusok révén dekódolódik és képi információvá alakul. A szemünk optikai tulajdonságai alapján fordított állású képet készít környezetünkről, ezt az agy visszafordítja, amelyet a csecsemő néhány hónapos korára tanul meg, így tudatunkban egyenes állású kép keletkezik. A szemgolyó, ahogyan nevéből is következik, gömb alakú; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7,5 g, a 7 különböző csont által alkotott csontos szemüregben foglal helyet. Szerkezete rugalmas, relatív víztartalma magas, alakja passzívan követi a csontos szemüreg alakját. Fala három rétegből áll: a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya. A középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse. Az ínhártya (sclera) fehér színű és nagy víztartalmú, kevés eret tartalmazó viszonylagosan rugalmas szövet. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza. A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz. Táplálkozása passzív anyagcserefolyamatok révén, diffúzióval történik a felszínét borító könnyfilmből, a mögötte lévő elülső csarnokvízből és a széli hurokérhálózatból, ezért anyagcseréje igen lassú. A szaruhártya óraüvegszerűen borul az ínhártyára, feladata a környezetből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának (éles kép keletkezésének feltétele) elvégzése. Ennek az átlátszó szövetnek a vastagsága kb. 0,5 mm a szaruhártya középpontjában és a szem szövetei között legnagyobb a törőereje, átlagosan 40,0-43>0 dioptria, 5 anatómiai rétegből áll. Ennek a szövetnek az érdekességét az adja, hogy alkotóelemei ugyanolyan kötőszöveti rostokat tartalmaznak, mint a szervezet egyéb helyein lévő kötőszövet (például ínhártya, ízületi porcok, inak stb.), azonban ezek a kollagénrostok hihetetlen rendezettségben és szabályossággal, párhuzamos lefutást mutatva helyezkednek el egymás mellett, ezért a szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem majdnem százszázalékosan átengedi azt. A kollagénlemezek között a szaruhártya alapsejtjei, az ún. keratocyták nyugalomban vannak, csak sérülés, savak, lúgok, egyéb káros környezeti hatások révén kerülhetnek anyagcsere szempontjából aktív állapotba. Amennyiben egyéb kóros körülmények hatására erek nőnek a szaruhártya szövetébe, az átlátszóságát elvesztheti. Az átlátszóságot nemcsak az ereződés veszélyeztetheti, hanem az is, ha a szaruhártya legbelső részét bélelő, ún. endothelsejtek sérülnek vagy elpusztulnak, és nem tudják ellátni feladatukat, nevezetesen azt, hogy a szaruhártya állományából aktív anyagcseretranszport-folyamatok révén kipréseljék a vizet. Ilyenkor többletvíz kerül a szaruhártya állományába, a szövet megduzzad, ödémássá válik, a fénytörést biztosító kollagénlemezek széttolódnak, és ahelyett, hogy átengednék a fényt, azt kórosan megtörik. Az ilyen szem nem "csillog" többé, és látásélessége is jelentősen romlik. Fontos tény továbbá, hogy a szaruhártya rendkívül sok idegi elemet tartalmaz, ezek ún. "szabad idegvégződések", s a legkisebb érintésre vagy felszíni hámsérülés hatására valóban a szabad felszínre kerülnek és heves pislogási ingert, illetve könnyezést váltanak ki.
A szivárványhártya (iris) színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya színét a pigmenttartalom befolyásolja, kék szemszín esetén a pigmenttartalom alacsony, a barna szemű emberekben pedig magas. A fényképezőgép analógiájával élve a szivárványhártya a blendének felel meg. A pupilla átmérője a fényviszonyoktól függ, napfényes időben a pupilla szűk, ilyenkor kevesebb fény kerül a szembe, borús időben a pupilla átmérője nagyobb, a szembe több fény jut. A pupilla átmérőjének változása egyébként aktív izomtevékenység következménye, ez az izomtevékenység akaratunktól függetlenül, automatikusan történik. A sugártest (corpus ciliare) a csarnokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem belnyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért. A sugártestben lévő izomból finom rostok indulnak a szemlencse felszínére, amelyek a lencse domborúságát képesek fokozni, vagy csökkenteni, ezáltal akaratunktól függetlenül a szem fókuszpontját a végtelenből (optikailag 5,0 m-nél nagyobb távolság) a közeli olvasáshoz (30,0 cm-es távolság a szem és az olvasott szöveg között) szükséges 30,0 cm-re változtatni. A szemlencse mindkét felszínén domború, ezért alakja egy bikonvex optikai lencsének felel meg. A szemlencse normális körülmények között kristálytiszta, ereket és idegeket nem tartalmaz. Vastagsága átlagosan 4,0 mm, átmérője 9>0-10,0 mm, súlya kb. 0,2 g. Víztartalma közel 65%-os, fehérjetartalma 35%. Átlagos törőereje +20,0 dioptria körül van. A szembe bejutott és a szaruhártya által már elsődlegesen összerendezett fénysugarak további szabályozását végzi, vagyis a fénysugarakat egy pontba gyűjti, amely a fókuszpontnak felel meg. A szem esetén ez a fókuszpont az éleslátás helyén, a sárgafoltban van, vagyis a szembe jutó fénysugarak egészséges szem esetén a retina (ideghártya) sárgafoltjának területében találkoznak. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a keletkező kép éles, jól fókuszált. Az érhártya rendkívül sok kiseret és festéktartalmú sejtet tartalmaz. A dús érhálózat az ideghártya táplálásában vesz részt. Az ideghártya vagy retina a szem legfontosabb idegeleme, amelynek 10 rétege a fény elektromos ingerületté történő transzformálását végzi
Az idegelemek az éleslátás helyén, a sárgafolt területén koncentrálódnak, ennek a területnek a mérete egy gombostűfej nagyságához hasonlítható, kb. 1,5 mm átmérőjű retinarész. Az éleslátás területén csak csapokat találunk, melyek a színlátásban elengedhetetlen fontosságúak. A retina perifériás területein a pálcikák dominálnak, amelyek a gyengébb fényviszonyok között, az ún. szürkületi látásban működnek. Mindkét idegi elem más-más fényhullámhosszra érzékeny, a pálcikák a gyengébb fényviszonyok mellett, a csapok az erősebb fényviszonyok mellett kapcsolnak be. A retina egész területéről kiinduló idegi elemek rostjai a látóidegfőben szedődnek össze, amely azután elhagyja a szemgolyót. A szemgolyó hátsó részétől az agy nyakszirti lebenyéig hosszú utat kell megtennie az ingerületnek. Bonyolult kapcsolórendszerek révén többszörös átkapcsolódás alakul ki a látórendszerben, amelyet egy szigetelt elektromos kábelrendszerhez lehet hasonlítani. Az agyban az érkező elektromos impulzus kémiai transzmitterek révén dekódolódik, és a legbonyolultabb számítógéprendszereknél is összetettebb módon képi információvá alakul. Ez a leképező rendszer egyéb agyi központokkal is összeköttetésben van, ezért a látott képi információt meg tudjuk fogalmazni, memóriánkkal tárolni, mozgásunkat koordinálni, illetve módosítani tudjuk. Látásunk szabályozásában megemlítendő még a 6 külső szemizom, amelyek a szemgolyó falán tapadnak és akaratunktól függő módon a szemgolyó mozgatását végzik, vagyis anélkül, hogy a fejünket elmozdítanánk, tekintetünkkel bizonyos környezeti mozgásokat követni tudunk. A 6 szemizomból 4 egyenes lefutású, ezért ezeket külső egyenes szemizmoknak nevezzük, kettő ferde lefutású, ezért ezeket külső ferde szemizmoknak hívjuk. A szemet a káros külső behatásoktól védeni is szükséges, ezt hivatottak ellátni a felső és alsó szemhéjak (akaratunktól független pislogási reflex), a pillaszőrök, a könnymirigyek és az általuk termelt könnyfilmréteg, amely a szaruhártya felszínét bevonja. A könnyfilm egyenletesen beborítja a szaruhártya felszínét, amely a jó minőségű fénytöréshez elengedhetetlen. Ennek meglétét akaratunktól függetlenül a reflexes pislogás biztosítja, amikor szemünk már úgymond "kezd kiszáradni", egy újabb pislogással egyenletes könnyfilmréteget viszünk fel a szaruhártyára, melynek hatására a pislogási inger megszűnik és a fénytörés minősége is javul.
Tudod, ha az egyik szemed a múlton, a másik meg a jövőn van, előbb utóbb bandzsa leszel. (Forrás: Kísérlet (Control) amerikai-arubai akcióthriller, 90 perc, 2004)
Helyszíni tudósítónk jelenti, hogy a Grift nevű bloggert saját kamrájában érte baleset, amikor felmászott egy bizonytalan stabilitású létrára, hogy a legfelső polcról magához vegyen egy konzervet, s miután ezt sikeresen megtette, a pléhdoboz bontása közben megfutott a nyitó szerkezet, és nyolc napon belül gyógyuló hámsérülést szerzett jobb tenyerén, így meg nem erősített információk szerint a blogger otthonában lábadozik sérült kezével. :)
A szem egy olyan érzékszerv, amely a tökéletes testet mintázza, a gömböt. Egy másik, talán ugyanilyen jelentéktelen tény, hogy az emberiség élettere is egy gömböleg tárgy az űrben. Ebből a két megfigyelésből további komoly gondolatokat vonhatunk le.
Innen nézve, Sáriputra, a forma üresség, s az üresség bizony forma; a formától nem választható el az üresség, az ürességtől nem különböző a forma; ami forma, az üresség, ami üresség, az forma; s pontosan ugyanígy van ez az érzet, az észlelés, a képzőerők és a tudat vonatkozásában is.
Innen nézve, Sáriputra, minden jelenség üresség-jellegű: nincs keletkezésük és nincs megszűnésük, nem szennyezettek és nem tiszták, nem csökkennek és nem növekszenek.
Ezért aztán, Sáriputra, az ürességben nincs sem forma, sem érzet, sem észlelés, sem képzőerők, sem tudat; nincs látás, sem hallás, sem szaglás, sem ízlelés, sem testérzékelés, sem belső megismerés; nincs látvány, sem hang, sem szag, sem íz, sem szellemi megismerési tárgyak; nincs látószerv-összetevő és a többi, nincs belső megismerési tudatosság- elem sem; nincs szellemi vakság és nincs a szellemi vakság megszűnése, s nincs a többi sem, így nincs öregség és halál, sem az öregség és halál megszűnése; nincs szenvedés, sem szenvedés keletkezése, nincs leküzdés, sem ehhez elvezető ösvény, nincs fölismerés, sem megvalósítás, sem meg-nem- valósítás.
szóval csak óvatosan a formákból/ról való következtetésekkel! :)))
a nő épp pengét evett, szemében csupán virtuális csillogás jelent meg, mert baromira unta már, hogy holmi rabszigeti búvároktatók miatt egye a pengét ennyi éven át. az orvos azzal vigasztalta, hogy csak a zöld tea hat kedvezőtlenül a retinaperifériára, és különben is, az élet egésze valójában pszichoszomatikus sárgafoltjelenség, ami nem mindenkinek az ízlése.
a fotó egyébként a nyílt tengeren készült egy hajó fedélzetén (két sziget közötti járat), miután a búvároktatók mérhetlenül leittasodtak. étterem se közel, se távol, még egy kontaktgrillben préselt műbaguette se kapható. legfeljebb ouzó, amitől a szemgolyód kétszeresére duzzad, s akkor kétszer akkorának látszik benne a virtuális műnonsense.
:-))
VálaszTörlésA szem anatómiája
A szemgolyó az emberi szervezet egyik legérdekesebb, legdifferenciáltabb szerve. Nagysága a testfelület kb. 1,5%-át teszi ki, a környezeti tájékozódásban való fontossága azonban körülbelül 80%-os jelentőségű.
Működését legszemléletesebben a fényképezőgép működéséhez hasonlíthatjuk. A fényképezőgép lencséje az emberi szemben a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg (törőerő összegződik), a blendét a szivárványhártya alkotja, a blendenyílás a pupillának felel meg, a fényképezőgép lencséje és a film közötti távolság az üvegtesti teret adja, a film pedig az ideghártyát (retina) reprezentálja.
érzékszerv (receptor) lenne.
VálaszTörlésA fény fotonenergiáját a retinában lévő idegelemek elektromos és kémiai ingerületté alakítják, majd ezeket az ingerületeket a tényleges idegrendszer vezető elemei (látóideg) az agy nyakszirti lebenyének meghatározott részeihez vezetik, ahol az elektromos információ bonyolult idegi mechanizmusok révén dekódolódik és képi információvá alakul.
A szemünk optikai tulajdonságai alapján fordított állású képet készít környezetünkről, ezt az agy visszafordítja, amelyet a csecsemő néhány hónapos korára tanul meg, így tudatunkban egyenes állású kép keletkezik.
A szemgolyó, ahogyan nevéből is következik, gömb alakú; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7,5 g, a 7 különböző csont által alkotott csontos szemüregben foglal helyet. Szerkezete rugalmas, relatív víztartalma magas, alakja passzívan követi a csontos szemüreg alakját.
Fala három rétegből áll: a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya. A középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya. A legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse.
Az ínhártya (sclera) fehér színű és nagy víztartalmú, kevés eret tartalmazó viszonylagosan rugalmas szövet. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza.
A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz.
Táplálkozása passzív anyagcserefolyamatok révén, diffúzióval történik a felszínét borító könnyfilmből, a mögötte lévő elülső csarnokvízből és a széli hurokérhálózatból, ezért anyagcseréje igen lassú. A szaruhártya óraüvegszerűen borul az ínhártyára, feladata a környezetből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának (éles kép keletkezésének feltétele) elvégzése. Ennek az átlátszó szövetnek a vastagsága kb. 0,5 mm a szaruhártya középpontjában és a szem szövetei között legnagyobb a törőereje, átlagosan 40,0-43>0 dioptria, 5 anatómiai rétegből áll.
Ennek a szövetnek az érdekességét az adja, hogy alkotóelemei ugyanolyan kötőszöveti rostokat tartalmaznak, mint a szervezet egyéb helyein lévő kötőszövet (például ínhártya, ízületi porcok, inak stb.), azonban ezek a kollagénrostok hihetetlen rendezettségben és szabályossággal, párhuzamos lefutást mutatva helyezkednek el egymás mellett, ezért a szaruhártya nem veri vissza a fényt, hanem majdnem százszázalékosan átengedi azt.
A kollagénlemezek között a szaruhártya alapsejtjei, az ún. keratocyták nyugalomban vannak, csak sérülés, savak, lúgok, egyéb káros környezeti hatások révén kerülhetnek anyagcsere szempontjából aktív állapotba. Amennyiben egyéb kóros körülmények hatására erek nőnek a szaruhártya szövetébe, az átlátszóságát elvesztheti. Az átlátszóságot nemcsak az ereződés veszélyeztetheti, hanem az is, ha a szaruhártya legbelső részét bélelő, ún. endothelsejtek sérülnek vagy elpusztulnak, és nem tudják ellátni feladatukat, nevezetesen azt, hogy a szaruhártya állományából aktív anyagcseretranszport-folyamatok révén kipréseljék a vizet. Ilyenkor többletvíz kerül a szaruhártya állományába, a szövet megduzzad, ödémássá válik, a fénytörést biztosító kollagénlemezek széttolódnak, és ahelyett, hogy átengednék a fényt, azt kórosan megtörik. Az ilyen szem nem "csillog" többé, és látásélessége is jelentősen romlik.
Fontos tény továbbá, hogy a szaruhártya rendkívül sok idegi elemet tartalmaz, ezek ún. "szabad idegvégződések", s a legkisebb érintésre vagy felszíni hámsérülés hatására valóban a szabad felszínre kerülnek és heves pislogási ingert, illetve könnyezést váltanak ki.
A szivárványhártya (iris) színe határozza meg a szem színét. A szivárványhártya színét a pigmenttartalom befolyásolja, kék szemszín esetén a pigmenttartalom alacsony, a barna szemű emberekben pedig magas.
VálaszTörlésA fényképezőgép analógiájával élve a szivárványhártya a blendének felel meg. A pupilla átmérője a fényviszonyoktól függ, napfényes időben a pupilla szűk, ilyenkor kevesebb fény kerül a szembe, borús időben a pupilla átmérője nagyobb, a szembe több fény jut. A pupilla átmérőjének változása egyébként aktív izomtevékenység következménye, ez az izomtevékenység akaratunktól függetlenül, automatikusan történik.
A sugártest (corpus ciliare) a csarnokvíz termelésében játszik szerepet, ez a speciális összetételű folyadék felelős a szem belnyomásáért, illetve a szaruhártya táplálásáért.
A sugártestben lévő izomból finom rostok indulnak a szemlencse felszínére, amelyek a lencse domborúságát képesek fokozni, vagy csökkenteni, ezáltal akaratunktól függetlenül a szem fókuszpontját a végtelenből (optikailag 5,0 m-nél nagyobb távolság) a közeli olvasáshoz (30,0 cm-es távolság a szem és az olvasott szöveg között) szükséges 30,0 cm-re változtatni.
A szemlencse mindkét felszínén domború, ezért alakja egy bikonvex optikai lencsének felel meg. A szemlencse normális körülmények között kristálytiszta, ereket és idegeket nem tartalmaz. Vastagsága átlagosan 4,0 mm, átmérője 9>0-10,0 mm, súlya kb. 0,2 g. Víztartalma közel 65%-os, fehérjetartalma 35%. Átlagos törőereje +20,0 dioptria körül van. A szembe bejutott és a szaruhártya által már elsődlegesen összerendezett fénysugarak további szabályozását végzi, vagyis a fénysugarakat egy pontba gyűjti, amely a fókuszpontnak felel meg. A szem esetén ez a fókuszpont az éleslátás helyén, a sárgafoltban van, vagyis a szembe jutó fénysugarak egészséges szem esetén a retina (ideghártya) sárgafoltjának területében találkoznak. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a keletkező kép éles, jól fókuszált.
Az érhártya rendkívül sok kiseret és festéktartalmú sejtet tartalmaz. A dús érhálózat az ideghártya táplálásában vesz részt.
Az ideghártya vagy retina a szem legfontosabb idegeleme, amelynek 10 rétege a fény elektromos ingerületté történő transzformálását végzi
Az idegelemek az éleslátás helyén, a sárgafolt területén koncentrálódnak, ennek a területnek a mérete egy gombostűfej nagyságához hasonlítható, kb. 1,5 mm átmérőjű retinarész. Az éleslátás területén csak csapokat találunk, melyek a színlátásban elengedhetetlen fontosságúak. A retina perifériás területein a pálcikák dominálnak, amelyek a gyengébb fényviszonyok között, az ún. szürkületi látásban működnek. Mindkét idegi elem más-más fényhullámhosszra érzékeny, a pálcikák a gyengébb fényviszonyok mellett, a csapok az erősebb fényviszonyok mellett kapcsolnak be. A retina egész területéről kiinduló idegi elemek rostjai a látóidegfőben szedődnek össze, amely azután elhagyja a szemgolyót.
VálaszTörlésA szemgolyó hátsó részétől az agy nyakszirti lebenyéig hosszú utat kell megtennie az ingerületnek. Bonyolult kapcsolórendszerek révén többszörös átkapcsolódás alakul ki a látórendszerben, amelyet egy szigetelt elektromos kábelrendszerhez lehet hasonlítani. Az agyban az érkező elektromos impulzus kémiai transzmitterek révén dekódolódik, és a legbonyolultabb számítógéprendszereknél is összetettebb módon képi információvá alakul. Ez a leképező rendszer egyéb agyi központokkal is összeköttetésben van, ezért a látott képi információt meg tudjuk fogalmazni, memóriánkkal tárolni, mozgásunkat koordinálni, illetve módosítani tudjuk.
Látásunk szabályozásában megemlítendő még a 6 külső szemizom, amelyek a szemgolyó falán tapadnak és akaratunktól függő módon a szemgolyó mozgatását végzik, vagyis anélkül, hogy a fejünket elmozdítanánk, tekintetünkkel bizonyos környezeti mozgásokat követni tudunk.
A 6 szemizomból 4 egyenes lefutású, ezért ezeket külső egyenes szemizmoknak nevezzük, kettő ferde lefutású, ezért ezeket külső ferde szemizmoknak hívjuk.
A szemet a káros külső behatásoktól védeni is szükséges, ezt hivatottak ellátni a felső és alsó szemhéjak (akaratunktól független pislogási reflex), a pillaszőrök, a könnymirigyek és az általuk termelt könnyfilmréteg, amely a szaruhártya felszínét bevonja.
A könnyfilm egyenletesen beborítja a szaruhártya felszínét, amely a jó minőségű fénytöréshez elengedhetetlen. Ennek meglétét akaratunktól függetlenül a reflexes pislogás biztosítja, amikor szemünk már úgymond "kezd kiszáradni", egy újabb pislogással egyenletes könnyfilmréteget viszünk fel a szaruhártyára, melynek hatására a pislogási inger megszűnik és a fénytörés minősége is javul.
Forrás: http://www.informed.hu/betegsegek/betegsegek_reszletesen/eye/anatomy_function/?article_id=40594&prk=80463322&larticle=32339
VálaszTörlés:)))
márkinéni!
VálaszTörlésez ám a valami! ezt még olvasgatom! taps és hála!
A nő zöld szemében ...
VálaszTörlésTudod, ha az egyik szemed a múlton, a másik meg a jövőn van, előbb utóbb bandzsa leszel.
VálaszTörlés(Forrás: Kísérlet (Control) amerikai-arubai akcióthriller, 90 perc, 2004)
mikor lesz új poszt?
VálaszTörlés"vbero" LoL!
VálaszTörlésDíjazom a humorod! Persze Giftből is megszületett egyszer Grift. :)))))
vbero! majd felnyitok lassan egy konzervet.
VálaszTörlésgasper! hála öreg barátomnak. :))
Akit éppen ma ekéztél a Bűvszakin! :)))
VálaszTörlésde nem eredménytelenül. csak kikapcsolta a házi generátort! :)))
VálaszTörlésannál keményebben már csak a rejakcijón nyomod. :DD behalok!
VálaszTörlésGrift! Nyáron konzervet? Most van a primőr ideje! :)
VálaszTörlésmárkinéni! hát ja, gáz, de egyszerűbb mint nekiállni, azt' írni. :)
VálaszTörlésHelyszíni tudósítónk jelenti, hogy a Grift nevű bloggert saját kamrájában érte baleset, amikor felmászott egy bizonytalan stabilitású létrára, hogy a legfelső polcról magához vegyen egy konzervet, s miután ezt sikeresen megtette, a pléhdoboz bontása közben megfutott a nyitó szerkezet, és nyolc napon belül gyógyuló hámsérülést szerzett jobb tenyerén, így meg nem erősített információk szerint a blogger otthonában lábadozik sérült kezével.
VálaszTörlés:)
A szem egy olyan érzékszerv, amely a tökéletes testet mintázza, a gömböt.
VálaszTörlésEgy másik, talán ugyanilyen jelentéktelen tény, hogy az emberiség élettere is egy gömböleg tárgy az űrben.
Ebből a két megfigyelésből további komoly gondolatokat vonhatunk le.
tevvton!
VálaszTörlésés mit mond erre a szív szútra?
Innen nézve, Sáriputra, a forma üresség, s az üresség bizony forma; a formától nem választható el az üresség, az ürességtől nem különböző a forma; ami forma, az üresség, ami üresség, az forma; s pontosan ugyanígy van ez az érzet, az észlelés, a képzőerők és a tudat vonatkozásában is.
Innen nézve, Sáriputra, minden jelenség üresség-jellegű: nincs keletkezésük és nincs megszűnésük, nem szennyezettek és nem tiszták, nem csökkennek és nem növekszenek.
Ezért aztán, Sáriputra, az ürességben nincs sem forma, sem érzet, sem észlelés, sem képzőerők, sem tudat; nincs látás, sem hallás, sem szaglás, sem ízlelés, sem testérzékelés, sem belső megismerés; nincs látvány, sem hang, sem szag, sem íz, sem szellemi megismerési tárgyak; nincs látószerv-összetevő és a többi, nincs belső megismerési tudatosság- elem sem; nincs szellemi vakság és nincs a szellemi vakság megszűnése, s nincs a többi sem, így nincs öregség és halál, sem az öregség és halál megszűnése; nincs szenvedés, sem szenvedés keletkezése, nincs leküzdés, sem ehhez elvezető ösvény, nincs fölismerés, sem megvalósítás, sem meg-nem- valósítás.
szóval csak óvatosan a formákból/ról való következtetésekkel! :)))
:)
VálaszTörlésa nő épp pengét evett, szemében csupán virtuális csillogás jelent meg, mert baromira unta már, hogy holmi rabszigeti búvároktatók miatt egye a pengét ennyi éven át. az orvos azzal vigasztalta, hogy csak a zöld tea hat kedvezőtlenül a retinaperifériára, és különben is, az élet egésze valójában pszichoszomatikus sárgafoltjelenség, ami nem mindenkinek az ízlése.
VálaszTörlésa fotó egyébként a nyílt tengeren készült egy hajó fedélzetén (két sziget közötti járat), miután a búvároktatók mérhetlenül leittasodtak. étterem se közel, se távol, még egy kontaktgrillben préselt műbaguette se kapható. legfeljebb ouzó, amitől a szemgolyód kétszeresére duzzad, s akkor kétszer akkorának látszik benne a virtuális műnonsense.
VálaszTörlés