2010. június 26., szombat

naplólapok a málnási dossziéból...zum goldbroiler


az őrmester felébred a rövid álomból, a mellére ejtett dossziéból kiveszi a képhez tartozó lapot is, olvassa.

zum goldbroiler. a sülő csirke szaga. utcára is árulták, sorban álltak érte az emberek. az ndk emberek szerették a grillcsirkét. valódi csemegének tartották. akár egy órát is álltak érte sorban. türelemmel. mint mindenhol.

érdekes, rögtön megjegyeztem ezt a helyet. pedig nem volt sejtésem, hogy később milyen sokat járok majd erre. a kanzowstrasse és a prenzlauer allee sarka. a közeli s-bahn megálló. ez már később volt. az meg még később, hogy a wichert strasse-i parkolóban a behorpasztott sörösdobozból készült alkalmi pipával szívtuk az előző nap amsterdamban vett cuccot. aztán hamarosan ők is mehettek cuccot venni.

most még az első vizit a környéken. rostockba menet berlinben megállva. valahol lichtenbergben laktak a srácok, régi ház, falépcsők és korlátok, a félemeleti lépcsőfordulóban a wc. húsz év körüliek, saját lakással. a szülők kimentek a lakótelepekre, kényelmesebb, modernebb volt. a fiatalok meg belakták a régi városrészeket. már nem tudom, hogy keveredtem lichtenbergből prenzlauer bergbe.

születésnapi buli. magas vékony lány ül a zongoránál. kuplékat játszik, énekel. a berlini kabarék világa az ndk fővárosában. másnap délután, mikor elköszönök, mert megyek tovább, indul a vonatom, csak nyöszörög a vállamon, málnási, málnási. nincs jól. ő is megfeküdt az ajándékaimtól. parkán még otthonról, és whisky az alexről, a valutás boltból. az ünneplő társaság kifordult magából. összehugyozták a fiúk a közös wc padlóját, a kukákat a belső udvaron, kiabáltak, hülyeségeket beszéltek, volt aki a lépcsőn feküdt és csukott szemmel rémálmodott. aztán a rendőrség szokatlan udvariassággal rendet tett. másnap, mindenki hálásan szorongatta a kezem.

rostockban is sorállás. goldbroiler. ha elfogyott, és már csak máj maradt, a sor feloszlott. én akkor mentem oda. röhögtem a hülye németeken. nem eszik a májat, marhák. a máj kellemesen halízű volt. persze a csirke is. halliszttel etették a gyárban a csirkéket. a máj persze erősebben volt halízű. mint a tőkehalmáj. vettem egy sört hozzá.

a goldbroiler a kanzowstrasse-n. hogy került hozzám ez a kép?


2010. június 19., szombat

largo de são domingos


itt volt az előbb egy ember. közvetlenül a néger után. azt mondja nekem, szereti maga a négereket? uram, ne haragudjon, énnekem meg kell élnem, nem mérlegelhetem a vendégeimet ilyen módon. tudja, engem megőrjítenek. egyszer, pamplonában…, és itt elhallgatott, valamit majdnem elmesélt, amit nem akart, és azt mondja helyette, némán nézem a világbajnokságot a hotelszobámban. idegesít ez az iszonyú, infernális zümmögés. a démonok alattvalói tisztelegnek így a démonnak. a halál démonának. biztos maga is olvasta a legyek urát. biztos hallotta is közben ezt a kibírhatatlan zümmögést, ahogy a döglegyek őrjöngve zsonganak az áldozati állat körül. ez a pokol egyik hangja, tudja? mondja, uram, erre mit válaszolhattam volna?


padilla őrmester a hotelszobában ül, sült szardíniát eszik, lenémítva nézi a meccset. nem is nézi. mered a semmibe /ez szokása/, meg van döbbenve. majdnem összefutottam málnásival.


elő is veszi a dossziét. kiesik egy kép belőle. nézegeti, megfordítja, a kép hátuljára zöld tollal az van írva: zum goldbroiler kanzowstrasse. visszafordítja, nézi, semmi különös, egy étterem. leteszi a képet . elszunyókál.




2010. június 11., péntek

pessoa


láttam a magyar nővel. aki aztán meghalt. beszélgettek, sokat ittak. pessoa. pessoa.

túl van mikoron, miérten,
eltűnt túl az eltűnésen...

hullámzik az ismeretlen:
mozdulatlan, meg se rezzen...

csordultig telt hiány - soha
el nem felejti, hogy nincsen...

a világ az ő lábnyoma...
az ő árnyéka az Isten…

fejből tudom még néhány versét

azt mondta a nőnek: félek a szövegeimtől.

meleg van. más, ahogy vénül, egyre jobban elviseli.

félálom.

salzburgban a piacon meredünk málnásival a víznyelőbe. zuhog minden.

apa kertje. apró szemű meggy. ginjinha.

két nő a hotelban. hányásban fekszenek az ágyukon, térdig összeszarva. egy napot biztos agonizáltak, ahogy az orvos mondta. arzén trioxid.

málnási a tengerparton verset karcol a homokba.